• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Megkerült a diabéteszpuzzle hiányzó darabja is

Hírek Forrás: MTI

Egy új tanulmány immár teljes képet ad arról, hogy mi vezet az 1-es típusú cukorbetegség kialakulásához.

Az 1-es típusú, gyerekkorinak is nevezett diabétesz autoimmun betegség, amelyben a test saját immunsejtjei, a T-sejtek megtámadják és elpusztítják a hasnyálmirigy inzulintermelő bétasejtjeit. Az immunrendszer T-sejtjeire szüksége van a szervezetnek, hogy védekezni tudjon különböző kórokozók, a baktériumok és a vírusok ellen. Az 1-es típusú cukorbetegséggel élők testében azonban a T-sejtek kibújnak a szabályozás alól.
  
A szigetsejtek pusztulását okozó autoimmun folyamat kiváltó okai közül találták meg az utolsó, hiányzó láncszemet is a Lincoln Egyetem tudósai, akik szerint a felfedezés hozzájárulhat a betegség megelőzéséhez és kezeléséhez. Eredményeiket a Diabetes című folyóiratban publikálták.
  
A korábbi tanulmányok rámutattak, hogy az immunrendszer az 1-es típusú diabétesznél öt fontos területet támad. Ám rendkívül nehéz volt meghatározni, hogy ezek pontosan melyek. Korábbi tudományos munkáknak sikerült négy célpontot meghatározni, ám az ötödik, utolsó meghatározásán már húsz éve dolgoztak a tudósok.
  
Michael Christie, a Lincoln Egyetem tudóscsoportjának vezetője a BBC-nek elmondta: munkájuk nyomán immár teljessé vált a kép, minden célpontot azonosítottak, amelyet az immunrendszer célba vesz 1-es típusú cukorbetegség esetén. Ezek az inzulin, a glutamát-dekarboxiláz enzim, az IA2 protein, a cinktranszporter-8 és az utolsó, a puzzle hiányzó darabja, a tetraszpanin-7 fehérje.
  
Christie hangsúlyozta, hogy a betegség fő célpontjainak meghatározásával meg lehet találni azokat a módszereket, amelyekkel úgy lehet blokkolni az immunrendszernek az öt fehérjével szembeni reakcióját, hogy a páciens ne váljon kiszolgáltatottá a fertőzésekkel szemben. A tudós kijelentette, hogy az utolsó, eddig hiányzó tényező meghatározása után már sokkal jobban bízik egy új kezelés kidolgozásának sikerében, mint öt éve.
  
A cukorbetegségek 10 százaléka tartozik az 1-es típusba. Az 1-es típusú diabétesz bármely életkorban kialakulhat, de jellemzően gyerekkorban, illetve a 40 éven aluliaknál jelenik meg. A 2-es típusú diabétesz elsősorban a helytelen táplálkozás és életmód miatt alakul ki, a felnőtt korú cukorbetegek 90 százaléka 2-es típusú diabétesszel küzd.

Legolvasottabb cikkeink