Megkezdődött az akadémiai kutatóhálózat átvilágítása

Megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézet-hálózatának átvilágítása, rendkívül szoros menetrenddel. Az átvilágítást nemzetközileg elismert szakértőkből álló bizottságok végzik, nemzetközi normáknak megfelelően. Az MTA kutatóközpontjainak és -intézeteinek finanszírozása ugyanakkor továbbra sem megoldott, ami egyre fokozódó bizonytalanságot és egyre gyakrabban napi problémákat okoz a kutatóintézetek működésében - írta az akadémia közleményében.

A Magyar Tudományos Akadémia a Kormány kezdeményezésére megkezdte azt a széles körű, az MTA teljes kutatóintézet-hálózatára kiterjedő átvilágítást, amelynek módszertanát és ütemezését az Akadémia elnöke által létrehozott, tudósokból álló, 2018. november 16-án megalakult Kutatóhálózati Tudományos Elnöki Bizottság (KTEB) határozta meg.

Ahogyan a korábbiakban, a Magyar Tudományos Akadémia támogatja a kormányzatnak az ország kutatás-fejlesztési és innovációs teljesítményét fokozó erőfeszítéseit, de ez a cél csak az Akadémia kutatóhálózatának megtartásával érhető el.

Az MTA elnöke, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztériumot (ITM) vezető miniszter 7-7 delegáltjából álló KTEB az alakuló ülésén egyhangúlag, határozatban fogadta el az átvilágítással kapcsolatos elvárásokat és az értékelés szempontrendszerét.

Az átvilágítás módszerével kapcsolatban két javaslat született. Az Akadémia egy, az európai nemzetközi tudományos szervezetek által végzett, stratégiai szemléletű értékelést és átvilágítást indítványozott. A másik javaslat szerint az MTA kutatóhálózatának intézeteit az intézmények kibővített külső tanácsadó testületeinek (KTT) szakértői értékelik majd.

A KTEB az utóbbi javaslatot támogatta az alábbiak figyelembevételével:

• Az értékelés a 2017-ben lezárult, hatéves szakmai tevékenységet átfogó átvilágítás eredményein kívül – azoknál az intézeteknél, amelyeknél ilyen értékelésre sor került – vegye figyelembe az utóbbi évtizedben külön lezajlott, nemzetközi szervezetek által végzett átvilágítás eredményeit.

• Az értékelő bizottságokban az intézetek külső tanácsadó testületeinek (KTT) tagjain kívül vegyenek részt azok a személyek is, akiket a KTEB-be az ITM minisztere által delegált tagok javasolnak.

• Az értékelést az adott intézet önállóan értékelhető kutatóegységei (kutatócsoportok, illetve osztályok, ennek hiányában az egyes kutatók) szintjéig kell elvégezni.

A KTEB 2018. november 16-i határozata szerint az átvilágítást legkésőbb 2019. március 31-ig végre kell hajtani.

Az MTA ezt igen szoros határidőnek tartja, de a 2017-ben lezárult többéves értékelési folyamat eredményei a most felkért szakértők számára is rendelkezésre állnak.

Emellett az utóbbi évtizedben egyes akadémiai intézetekben külön is folyt nemzetközi szervezetek általi átvilágítás: a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) esetében a Nemzetközi Agykutatási Szervezet (International Brain Research Organisation, IBRO), a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) esetében az Európai Molekuláris Biológiai Szervezet (European Molecular Biology Laboratory, EMBO végzett értékelést például.

Az értékelő testületek 2019. március 14-ig készítik el jelentéseiket a KTEB-nek. A KTEB március 22-ig megfogalmazza az intézetek további működésére vonatkozó javaslatait, amelyekről ezt követően az MTA Elnöksége (két közgyűlés között az Akadémia legfőbb döntéshozó szerve) is állást foglal.

Egyre súlyosabb finanszírozási problémák

Az átvilágítás tehát megkezdődött, de az akadémiai kutatóintézet-hálózat működésének alapfinanszírozása 2019. január 1. óta nem megoldott.

A KTEB már tavaly november 16-i alakuló ülésén – szintén egyhangúlag – javasolta az ITM miniszterének, hogy az akadémiai kutatóintézetek 2019. első negyedévi költségvetését – az átvilágításra tekintettel – szabadítsa fel.

Hasonló, 90%-ban támogatott határozatokat hozott az MTA legfőbb döntéshozó testülete, a közel 75%-ban egyetemi kutatókból álló Közgyűlés. Az Akadémia 2018. december 6-i, 190. rendkívüli közgyűlése két határozatot is hozott a finanszírozással kapcsolatban. Az egyikben az MTA legfőbb döntéshozó testülete arra hívta fel a figyelmet, hogy „a tudományos kutatások eredményességének elengedhetetlen feltétele a hosszú távú kiszámíthatóság és garancia. A Közgyűlés ezért elvárja, hogy a kibővített külső tanácsadó testületek (KTT) által történő átvilágítás próbáját kiálló kutatóhelyek alapellátása biztosított legyen. A kutatóintézet-hálózat szerkezetének változtatását az MTA csak akkor tartja elfogadhatónak, ha érdemi elemzés nyomán bizonyítható, hogy az az összmagyar tudomány érdekét szolgálja.”

A másik határozat szerint: „A Közgyűlés a Magyar Tudományos Akadémia Kutatóhálózati Tudományos Elnöki Bizottság munkájáról szóló tájékoztatást tudomásul veszi, és a Bizottság határozatait támogatja. A Közgyűlés kéri az ITM miniszterét, hogy az akadémiai kutatóhálózat 2019. év első negyedév végéig szóló költségvetését szabadítsa fel a vonatkozó jogszabályi határidők betartásával, és azt maradéktalanul bocsássa az akadémiai kutatóhálózat rendelkezésére.”

A Közgyűlés óta Lovász László, az MTA elnöke levélben fordult Palkovics Lászlóhoz, az ITM-et vezető miniszterhez, megismételve ugyanezt a kérést. Több levelet írtak illetékes minisztériumi partnereiknek az MTA Titkárságának szakértői is. Ezekben felhívták a figyelmet arra, hogy az MTA kutatóközpontjai, önálló kutatóintézetei nem rendelkeznek kötelezettségvállalásra alkalmas szabad forrásokkal.

Ha a tudománypolitikáért felelős miniszter nem biztosítja az MTA tv-ben pontosan meghatározott forrásokat, illetve feltételekhez köti azok kifizetését, elvárható a korlátozások alkalmazására vonatkozó jogszabályi felhatalmazás ismertetése. Az egyedi döntésen alapuló késedelem az akadémiai kutatóhelyek gazdálkodásában kárt okoz. Ugyanakkor nem ismert, hogy milyen más célra lennének fordíthatóak az akadémiai kutatóhelyek működtetéséhez biztosítandó, az ITM költségvetésében koncentrált források.

A kifizetések késedelme alapjaiban érinti kutatóközpontok és önálló kutatóintézetek szabályszerű gazdálkodását,. Kötelezettségvállalási dokumentumok hiányában személyi és dologi kiadás nem kezdeményezhető az alaptámogatás terhére. Ide tartozik a kutatók felvétele, a kutatási alapanyagok beszerezése, a kutatási infrastruktúra fenntartása, leállhatnak futó kutatási programok. Az alaptámogatás hiányában veszélybe kerülhet a legjobb magyar kutatókat hazahívó, illetve itthon tartó program, a Lendület is. Mindeközben kiemelt figyelemmel kell lenni arra, hogy az akadémiai intézmények szabályosan, az eredeti céloknak megfelelően használhassák fel az elnyert európai uniós forrásokat. A teljes cikk itt olvasható

ITM: az MTA minden szükséges forrással és eszközzel rendelkezik feladatai finanszírozásához
Minden szükséges forrás és eszköz a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendelkezésére áll ahhoz, hogy biztosítsa az akadémiai kutatóhálózat működését a folyamatban lévő átvilágítás lezárásáig - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kedden az MTI-vel.

A közlemény szerint az érintett kutatóintézetek idei évre tervezett bevétele a költségvetési törvény értelmében 37,2 milliárd forint, ebből az ITM költségvetésében biztosított összeg mintegy 20 milliárd forint. 

A tárcánál lévő keret terhére történik az illetmények finanszírozása havi részletekben előre, ennek éves szintre vetített összege a közterhekkel és további közvetlen forrásokkal együtt meghaladja a 17,5 milliárd forintot. Az érintett intézmények MTA által tervezett dologi kiadásainak éves összege hozzávetőleg 10 milliárd forint.

Az ITM szerint az MTA az intézményrendszer dologi kiadásait a források részbeni minisztériumhoz rendelésétől függetlenül is túlnyomórészt saját bevételeiből finanszírozná. Az ITM és az MTA között tavaly megszületett megállapodások alapján a tárca a havi illetményfizetés fedezetén túl már több mint 8,6 milliárd forintot biztosított az idei feladatok ellátására.

Mint írják, az MTA gazdálkodására vonatkozó jogszabályi előírások lehetőséget adnak arra, hogy az akadémia igénybe vegye az előző években biztosított, de fel nem használt forrásokat (maradvány). Az MTA 2018. évi várható maradványa több mint 30 milliárd forint, és ebből az összegből csak az uniós forrásból származó előlegekre igaz, hogy azokat átmenetileg sem lehet a juttatástól eltérő célra felhasználni.

Emellett az MTA fejezeti hatáskörben szükség szerint dönthet az egyes intézmények kiadási előirányzatai közötti átcsoportosításról, és bármely más költségvetési szerv ajánlatkérőhöz hasonlóan az MTA is indíthat közbeszerzéseket feltételes eljárásként, anélkül, hogy azonnali fizetési kötelezettsége keletkezne.

Mindezek a feltételek teljes körű szabadságot biztosítanak az MTA számára ahhoz, hogy a zavartalan működéshez szükséges átmeneti forrásátrendezéseket, egyéb intézkedéseket saját hatáskörben végrehajthassa, a közbeszerzési eljárásokat az átvilágítás időszaka alatt megindíthassa - írja az ITM.

Az MTA minden törvényes eszközzel rendelkezik ahhoz, hogy akár az idei költségvetése terhére, akár maradványából forrásokat megelőlegezzen, átcsoportosítson, feladatokat átmenetileg vagy tartósan finanszírozzon - olvasható a közleményben, amely szerint "minden ezzel ellenkező híresztelés a tények nem megfelelő ismeretéről, az azokat terjesztő hozzá nem értéséről vagy ártó szándékáról tanúskodik".

Hangsúlyozzák azt is, hogy az ITM a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer megújítására, hatékonyságának növelésére törekszik. A minisztérium szerint a 80 éve változatlan formában működő kutatóintézeti rendszer korszerűsítése a bevált nemzetközi gyakorlatok meghonosításával eredményesen végrehajtható, ehhez azonban minden érintett együttműködési hajlandóságára szükség van.

A kormányzati szándékok állandó félremagyarázása, a vélt vagy valós ellentétek kiélezése, alaptalan rágalmak köröztetése súlyos károkat okoz és további időveszteséggel jár, megnehezítve Magyarország mérhető versenyhátrányainak ledolgozását, a kedvező hazai adottságokban rejlő lehetőségek fokozottabb kiaknázását - fogalmaz a közlemény.

Az MTA nem szeretné a kiváló kutatók kutatási ösztöndíjából fizetni a villanyszámlát  - Az MTA válasza a fenti nyilatkozatra itt olvasható