Megkezdődtek a mérések a Mágneses Nulltér Laboratóriumban

Megkezdődtek a kísérleti mérések a HUN-REN soproni Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (FI) és a HUN-REN Wigner FK közös projektjében kialakított Mágneses Nulltér Laboratóriumban - közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat szerdán.

A mágneses tér hatásait a világon ebben a formában egyedülálló módszerrel kizáró labor űrben használható műszerek fejlesztésében, orvosdiagnosztikai innovációkban, de akár az asztronauták felkészítésében is segíthet - írták a közleményben.

Emlékeztettek rá, hogy a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat két kutatóhelyének szoros együttműködésében, GINOP pályázati forrásból megépült Mágneses Nulltér Laboratórium (Zero Magnetic Field Lab, ZBL) célja, hogy egy kisebb szobányi térfogatban nulla értékhez közeli, 1 nanotesla alatti mágneses teret biztosítson. Ahhoz, hogy ezt létre lehessen hozni, a meglévő mágneses mezővel megegyező erősségű, de azzal ellentétes irányú teret kell előállítani.

A magyar labor abban egyedülálló a világon, hogy működéséhez egy kettős mágnesestér-csillapító rendszert alakítottak ki, külső referencia geomágneses idősor felhasználásával. A duális rendszer egyik komponense az aktív kompenzáló rendszer, a másik pedig a passzív árnyékoló kamra - részletezték.

"A földi mágneses tér a bolygónk külső magjában folyékony állapotban lévő fém áramlása okozta dinamóhatás révén marad fenn. Ehhez társul a jóval kisebb léptékű, de dinamikusan változó komponens, a Föld ionizált felső légkörében folyó áramok mágneses tere. E kettő összegeként jön létre a felszíni geomágneses tér.

Az aktív kompenzáló rendszer másodperces gyakorisággal frissítve állítja elő az ezzel ellentétes irányú, de megegyező nagyságú kompenzáló teret. A gyors változás pontos nyomon követése számunkra alapvető fontosságú. Ez az oka, hogy egy ilyen laboratórium létesítése csak olyan geomágneses megfigyelőállomás mellett lehetséges, mint amilyen a fertőbozi Széchenyi István Geofizikai Obszervatóriumban működik" - magyarázta a közleményben Lemperger István, az FI Geomágnesség-Geoelektromosság kutatócsoportjának vezetője.

Kitértek arra, hogy a nulla mágneses tér megközelítése nemcsak a nullteret igénylő vizsgálatok számára szükséges, hanem a kontrollált terek előállítása is csak egy nagy pontosságú nulltérre szuperponálva hozható létre. Ilyen kontrollált terek szükségesek például a műholdas, vagy felszíni alkalmazásokra fejlesztett mágnesestér-mérő eszközök, a magnetométrek kalibrálásához.

A tájékoztatás szerint a laboratórium finomhangolása most zajlik, ennek része a kamra lemágnesezési folyamata. A laboratóriumban és a kamra környezetében már jelenleg is folynak kísérleti mérések a Wigner FK és az FI munkatársai részvételével, amelyek célja a bonyolult mágneses térszerkezet feltérképezése, a duális rendszer viselkedésének pontos megértése. A Wigner FK kutatói egy mágneses teret mérő, nagyjából gyufásdoboz nagyságú SERF-magnetométer fejlesztésén dolgoznak. E technológia alkalmazása előtt ugyanezt a felbontást korábban a felszínen csak egy szobányi méretű berendezés tudta biztosítani.

Mint írták, a biofizikai kísérletek sem szorulnak ki Fertőbozról: A Soproni Egyetemen egy PhD-munka keretében növényi csírák növekedési ütemét, orientációját, tápanyagfelszívódását vizsgálják majd geomágneses tértől mentes környezetben.

Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem kutatói pedig arra kíváncsiak, miként változnak az ember kognitív képességei zéróközeli mágneses térben. A kísérlet során a vizsgált személyek irányított feladatmegoldást hajtanak végre, miközben a kutatók EEG készülékkel észlelik az agyi aktivitás következtében kialakuló elektromos potenciál eloszlását. A vizsgálatot speciális, szemmozgáskövető hardver- és szoftverrendszer egészíti ki, az összesített adatsorok együttes feldolgozása révén olyan új eredmények születhetnek, amelyek az asztronauták felkészítése során is hasznosíthatóak lesznek.

A laboratórium orvosdiagnosztikai eszközök, például a magnetoenkefalográf igen drága alkatrészeinek olcsóbb előállításához szükséges technológiai fejlesztés otthona is lehet. 

"Jelenleg is folynak az egyeztetések a Széchenyi Egyetem kutatóival olyan anyagtudományi kísérletek tervezésével kapcsolatban, amelyek során célunk, hogy megvizsgáljuk, az űrtechnológiában és a hadiipari fejlesztések körében alkalmazott ötvözetek, illetve az azokból előállított alkatrészek nullközeli mágneses térben történő gyártása milyen anyagszerkezeti változásokat eredményezhet" - emelt ki még egy különleges vizsgálati területet Lemperger István.