Legkisebb arányban a 60-65 éves korosztály dohányzik, miközben a budapestiek átlagon aluli arányban alkotják a dohányzók táborát.
Hazánkban az elmúlt két esztendőben nem csökkent a dohányzók száma. Viszont ha már ez a helyzet, van-e mód arra, hogy csökkentsük a szervezetbe bevitt káros kémiai anyagok mennyiségét? Erről szólt a BAT Hungary Ártalomcsökkentés és innováció című fóruma, ahol a Századvég Intézet bemutatta az új kutatását is, amely az újgenerációs termékek hazai ismertségét és megítélését vizsgálta, összevetve a két évvel ezelőtti felmérés eredményeivel, írja az economx.hu.
A Századvég Konjunktúra Zrt. kutatási eredményeit az intézet igazgatója, Pillók Péter ismertette, és az adatokból kiderült, a 18-65 évesek között, az elmúlt két esztendőben csökkent azok száma, akik soha nem dohányoznak.
Dohányzik Ön? (zárójelben a 2021-es értékek)
Rendszeresen: 31 százalék (32 százalék);
alkalmanként: 18 százalék (15 százalék);
soha: 50 százalék (53 százalék).
Legkisebb arányban a 60-65 éves korosztály dohányzik, miközben a budapestiek átlagon aluli arányban alkotják a dohányzók táborát, és valakinek minél magasabb a végzettsége, annál kisebb a valószínűsége, hogy dohányzik.
Az ártalomcsökkentség szempontjából fontos, hogy a fogyasztók mennyire ismerik az alternatívákat. A megkérdezettek 65 százaléka hallott az e-cigarettáról, 50 százalékuk a dohányhevítéses termékekről, de még csak 33 százalékuk tud a nikotinpárnáról.
Az elsődleges termék azonban még mindig a hagyományos cigaretta, viszont van elmozdulás ebben a szegmensben (emlékeztetve, hogy a dohányzók tábora érdemben nem változott).
Jelentős a hagyományos cigarettát használók arányának a csökkenése, ez több száz ezer embert jelenthet, ugyanakkor a dohányosok aránya változatlan maradt. Az edukálásban fontos az orvosok szerepe is, akik körében gyakran szintén alacsony az információ az új technológiákkal kapcsolatban.
További részletek az economx.hu-n.