Melléküreggyulladás: az elhúzódó nátha gyakori szövődménye

A téli szezonban sok az influenzás megbetegedés, azonban ennél is gyakrabban fordulnak elő a vírusos felsőlégúti megbetegedések. Míg az influenzajárvány elsősorban januárban és februárban fertőz, addig a közönséges nátha szövődményeként kialakuló melléküreggyulladás egy hosszabb, az októbertől májusig tartó időszak leggyakoribb kórképe - ismertette az aktuális probléma jellemzőit és a védekezés módjait Dr. Tamás László, a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Klinikájának igazgatója az intézmény honlapjának.

A betegség cseppfertőzéssel terjed, a magas esetszámot pedig főként az okozza, hogy a felnőttek és a gyerekek vírusos náthával, influenzával fertőzötten, legyengült immunrendszerrel térnek vissza a közösségbe, így egy bakteriális felülfertőződés hatására a pár napos egyszerű nátha könnyedén arc- és homloküreg-gyulladássá fajulhat – figyelmeztetett.

A betegség orrfolyással, orrdugulással, tüsszögéssel kezdődik, ami a melléküregek elzáródása miatt feszülő fejfájással, az érintett üreg nyomásra, kopogtatásra fokozódó fájdalmával folytatódik, de esetenként láz is jelentkezhet. A fájdalom kisugárzik néha a felső fogak és a fülek felé is és a fej előre hajtásakor intenzívebbé válhat – hívta fel a figyelmet a klinikaigazgató. Látványos különbség ugyanakkor, hogy míg közönséges nátha esetén a váladék hígabb állagú és átlátszó, addig az arc- és homloküreg-gyulladást általában féloldali, csak az egyik orrfelet érintő, nagy mennyiségű, sűrű, zöldes vagy sárgás árnyalatú váladékozás jelzi. Az orrfújás ilyenkor sokkal nehezebb és úgy tűnhet, nem sikerül teljesen „kiüríteni” az orrjáratokat.

Dr. Tamás László hangsúlyozta, hogy az arc- és homloküreg-gyulladások kialakulásához a kórokozók mellett az anatómiai sajátosságok is jelentősen hozzájárulnak. A felnőtteknél ilyen például orrsövényferdülés vagy az orrpolip, melyek szűkítik a melléküregek nyílását, így azok nem tudnak megfelelően szellőzni, a felgyülemlő váladék ezért nem tud kiürülni. Gyerekeknél a megduzzadt orrmandula és a rossz orrfújási technika hajlamosít melléküreg gyulladásra, azonban kisgyermekkorban homloküreg gyulladásról még nem beszélünk, mivel a homloküreg csak később fejlődik. A Magyarországon népbetegségnek számító allergiás nátha bármely életkorban hajlamosít orrmelléküreg gyulladásra.

A kezelés során a nyálkahártya-duzzanat csökkentése, a szellőzés biztosítása, a váladék termelődésének csökkentése, illetve a bakteriális fertőzés megszüntetése a cél. Akut vírusos arcüreggyulladás esetén az orrspray-k képezik a terápia alapját. Akut bakteriális arcüreggyulladás során általában antibiotikus terápia alkalmazandó, melynek célja a bakteriális fertőzés megszüntetése, a betegség időtartamának megrövidítése és a szövődmények megelőzése. Emiatt nagyon fontos, hogy a szakorvos által előírt időtartamig és mennyiségben szedjük a gyógyszert. Az enyhe/középsúlyos esetekben a bakteriális arcüreggyulladás antibiotikum nélkül is gyógyul, a terápiát pedig ki lehet egészíteni inhalálással és infralámpa használatával – mondta Dr. Tamás László, hozzátéve, hogy előbbi hatására megnyílnak a melléküregek, míg utóbbi csökkenti a gyulladást. A betegséget gyakori szappanos kézmosással és a lakás rendszeres szellőztetésével lehet megelőzni, de a legfontosabb óvintézkedés, amit tehetünk, hogy félig gyógyultan, illetve félig betegen nem megyünk közösségbe és a gyermekeket sem visszük lázasan, náthásan a többi gyermek közé.

Ilyen a helyes orrfújási technika 

Csecsemők és kisgyermekek esetében 4-5 éves korig az orr leszívása a legbiztosabb módja a felgyülemlett váladék eltávolításának, fontos ugyanakkor, hogy minél hamarabb megtanítsuk a gyermeket az orrfújásra. Az orrfújás helyes technikája a következő: egyszerre csak az egyik orrfelet fogjuk be, míg a másikat kifújja a gyermek. Ha nem így teszünk, a váladékot a keletkező pozitív nyomás miatt a melléküregek irányába préseljük vissza, ami ott besűrűsödve problémákat okozhat. Tehát hajtsuk előre a gyermek fejét, majd a zsebkendővel és ujjainkkal fogjuk be először az egyik, majd a másik orrlyukat, amíg a lehető legalaposabban ki nem fújattuk belőle a váladékot. (Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem)