• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Mélyaltatásban tartják a legsúlyosabb sérültet

Hírek Forrás: MTI

Hat embert ért súlyos áramütés, négy életben maradt sérültet három kórházban ápolnak.

Mélyaltatásban tartják a dabronci balesetben, a 20 ezer voltos áramütés következtében a legsúlyosabban megsérült férfit a veszprémi kórházban - tájékoztatta Rácz Jenő, a kórház főigazgatója csütörtök reggel az MTI-t.

A férfi állapota továbbra is válságos, a délelőtt folyamán megpróbálják felébreszteni, hogy pontosabb képet kapjanak a sérüléseinek mértékéről - mondta a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója. A középkorú férfit az újraélesztését követően mentőhelikopterrel szállították a veszprémi kórházba.

Az ajkai Magyar Imre Kórház sürgősségi osztályának ügyeletese csütörtökön elmondta, hogy a hozzájuk érkezett két beteg állapota továbbra is stabil, ők ébren vannak. Megfigyelésre továbbra is az intenzív osztályon tartják őket, de állapotukról a kórház a betegek kérésére bővebb felvilágosítást nem adott.

A baleset győri kórházba szállított sérültje nincs életveszélyben, de az áramütés következtében a testén 30-40 százalékos égési sérüléseket szenvedett - közölte szerdán Oláh Attila, a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház orvos igazgatója, hozzátéve, hogy az égésplasztikai osztályon további műtét vár a betegre.

A Veszprém megyei Dabroncon hat munkást ért áramütés szerdán, amikor egy épülő ipari csarnok festésén dolgoztak. A fémvázas festőállványt az épület homlokzata elé akarták tolni, ám az elérte a fölötte csaknem nyolcméteres magasságban húzódó magasfeszültségű vezetéket. Ketten a helyszínen meghaltak, négy munkást kórházban ápolnak.

A rendőrség az ügyben foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt nyomoz, és a megyei kormányhivatal munkavédelmi szervének munkatársai is vizsgálják a halálos munkabaleset körülményeit.

****

Szakértő: már százvoltos áramütés is komoly károsodásokat okozhat

Az emberi szervezetben szerencsétlen körülmények között már százvoltos feszültségű áramütés is komoly, akár halálos működészavart okozhat - mondta Gőbl Gábor mentőorvos csütörtökön az MTI-nek. Közlése szerint a "működészavaron" (szívritmuszavar, légzésmegállás) egyszerűbb segíteni, ha a sérült időben szakszerű ellátást kap. A szövetek fizikai sérülései viszont végleges, sok esetben halálos károsodásokhoz vezetnek.

Gőbl Gábor az MTI-nek elmondta: ha a testen 100 voltos feszültség megy keresztül, az szerencsétlen körülmények között már komoly zavarokat okozhat az életműködésekben. Így a háztartásokban használt 220-230 volt már a "kifejezetten veszélyes tartományba esik" - tette hozzá.

Mint ismertette, az áramerősséget tekintve a váltóáramnál 1 milliamperes áramerősség esetén bizsergés érezhető, néhány milliamper már fájdalmat is okozhat, 10-15 milliamper pedig (izomgörcsöt okozva) lehetetlenné teheti a feszültségforrás elengedését. Kar-láb irányban keresztülhaladó 100 milliamperes áramütés a szívben már kamraremegést, kamrafibrillációt okozhat. Minél hosszabb ideig tart az áramhatás, annál súlyosabb lehet a károsodás.

A szakember kifejtette: az áramütés hatásai két csoportba sorolhatók. Az egyik, amikor az áramütés az elektromosan ingerlékeny szövetekben, az izomzatban, a szívizomzatban és az idegrendszerben "csak" működészavart okoz. Szívritmuszavar, kamrafibrilláció léphet fel, ami keringésmegállást, míg a légzőizmokat, illetve az agyat érintő áramütés légzésmegállást okozhat. Az áramkörből való kiszabadítás után, amennyiben az szükséges, az azonnal megkezdett újraélesztés, időben történő szakszerű orvosi ellátás esélyt ad a túlélésre.

Az áramütés hatásainak másik nagy csoportja fizikai: ilyenkor az áram energiahatása – elsősorban hőhatása - károsítja a szöveteket. A belső szerveket érintő károsodás mértékét a helyszíni ellátás során általában nem lehet megítélni, de az még kórházban sem feltétlenül deríthető ki azonnal. A sérült kilátásai annak függvényében romlanak, hogy a szövetek károsodása mekkora területet, illetve milyen szervet érint. Kiterjedt izomkárosodás esetén például gyakori szövődmény, hogy az izomban lévő festékanyag (mioglobin) felszabadul, ez pedig vesekárosodást okozhat. A fizikai károsodással járó sérülésekbe rögtön, vagy napok, hetek múlva belehalhat az áldozat - közölte Gőbl Gábor.

A mentőorvos szerint kellő elővigyázattal és a munkavédelmi szabályok betartásával az elektromos áram okozta balesetek több mint kilencven százaléka egyszerű módon elkerülhető lenne. Gőbl Gábor úgy véli, sokkal szélesebb körben kellene felhívni a figyelmet az elektromos áram veszélyeire, és arra, hogyan lehet a veszélyeket elkerülni.