Mentési káosz: földön ragadt kutatóhelikopterek

„Az időjárási körülmények nem tették lehetővé a helikopterek bevetését.” A Népszava érdeklődésére ezzel indokolta Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) azt, hogy a szerda esti dunai hajókatasztrófa után miért nem vetették be a túlélők és áldozatok utáni kutatás során a gépeket. A kérdést az indokolta: szakértők szerint a kutatás hatékonyabb lett volna, ha bevetik az erős keresőlámpával és hőkamerával is felszerelt helikoptereket. 

A rendőrség válasza meglepő, mert szerda este esett ugyan az eső, de a megkérdezett repülési szakértő szerint nem voltak extrém rossz időjárási körülmények, lehetett volna repülni, de legalábbis megkísérelhették volna elindítani a gépeket. 2017 januárjában azt írta sajtóközleményében az ORFK az az MD902-es helikopterekről: „A személyzet terheléscsökkentését robotpilóta biztosítja, amely segítséget nyújt a rossz időjárási viszonyok esetén is.” A gépek bevethetőségéről is írtak: A gépek hőkamerás kutató-felderítő rendszerrel is rendelkeznek, amely nagy mértékben segíti az eltűnt személyek felkutatását. A köztévé Kék fény című műsora pedig bő két hete negyedórát szentelt a rendőrség helikopteres légirendészeti szolgálatának bemutatására: a filmben demonstrálják „a vízben bajba jutott ember mentésénél alkalmazható technikát”. Aztán külön kitérnek a hőkamera előnyeire is – igaz, elsőként a déli határon menekülteket keresve mutatják be a rendszert.

A rendőrségnek azt is felvetettük, a Hableány tragédiájának túlélői dél-koreai újságoknak azt állították, szervezetlen volt a mentés a szerda esti dunai hajókatasztrófa után. Emellett korábban több szemtanú is úgy nyilatkozott, a vízirendészet egységei meglehetősen későn, jóval a vízimentők után értek a szerda este, a 21.05-kor történt baleset helyszínére. A vízirendészet első hajózó járőre 21 óra 15 perckor érkezett a helyszínre.

A VMSZ elnöke megjegyezte: a tragédia rávilágított, mennyire fontos a vízimentés megszervezése egy olyan Duna-szakaszon, amelyről régóta köztudott, hogy óriási a hajóforgalma.

MTI/Szigetváry Zsolt