Mi áll az OEP kinnlevőségének hátterében?

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) több mint harmincezer esetben nem tudta beazonosítani a külföldi betegek magyarországi kezelését finanszírozó biztosítókat, így nem tudták kiállítani a számlákat - reagált az Állami Számvevőszék szerdán arra, hogy az OEP szerint tételes nyilvántartás van a külföldi betegek magyarországi kezeléséről.

Az ÁSZ szerdai közleményében kifejtette: a 2012-es zárszámadás ellenőrzésekor az Egészségbiztosítási Alap belső kontrolljainak értékelésekor megállapították, hogy a nemzetközi elszámolásokból eredő külföldi követelések esetében a nyilvántartás nem volt naprakész, a jóváírások feldolgozása és a megfelelő számlákhoz rendelése nem volt teljes körű.

Nem működött folyamatos belső kontroll, amely biztosította volna a külföldi biztosítottak magyarországi ellátása miatt kifizetett összegek továbbszámlázását a külföldi szerveknek. A rendszer kontrolljaira és szabályozási hiányosságokra visszavezethetően a pontatlan vagy hiányzó azonosító számok miatt 30 855 esetben nem tudták beazonosítani a külföldi biztosítókat, ezért nem tudták kiállítani a számlákat.

Az ÁSZ szerint a külföldi összekötő szervekkel szemben fennálló követeléseket nem leltározták a szabályzatban előírt módon és időben. A 2012 végi követelésállományról (4,8 milliárd forintról) nem egyeztettek a külföldi partnerszervekkel, ami a hatályos jogszabályokkal és az OEP belső szabályzatainak előírásaival is ellentétes - szögezte le az ÁSZ.

Az OEP a nemzetközi elszámolásainak speciális helyzetével kapcsolatban a hatályos jogszabályok harmonizálását, illetve kiegészítését javasolta az ÁSZ-nál. Ezt azonban a számvevőszék nem fogadta el, mivel - mint írták - ezek a közösségi jogforrások nem az egyes tagállamok összekötő szervei között fennálló követelések és tartozások egyeztetésének rendjét szabályozzák, hanem az egyeztetés után kialakult adós-hitelezői pozíciók kimutatását írják elő.

Az ÁSZ úgy vélte: az uniós szabályozás nem ütközik a hatályos magyar szabályozással, sőt az uniós szabályozásnak az OEP akkor tud megfelelni, ha a követelések és kötelezettségek egyeztetését előzetesen elvégezte. Ezért az ÁSZ nem tudta elfogadni, hogy a követelések leltározása a zárszámadásig nem készült el - írta a számvevőszék közleményében. Hozzátették: mivel az OEP a számvevőszéki ellenőrzés tételes és tényszerű megállapításait sem a jelentéshez csatolt észrevételében, sem pedig az MTI-nek megküldött tájékoztatójában nem cáfolta érdemben, az Állami Számvevőszék továbbra is fenntartja a megállapításait.

Az MTI azért kereste meg az OEP-et, mert Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke kedden a zárszámadási törvény parlamenti tárgyalásakor külön felhívta a figyelmet az Egészségbiztosítási Alapot érintően arra, hogy - "miközben az egészségügy több tízmilliárd forintnyi szállítói tartozás alatt nyög" -, úgy halmozódott fel ötmilliárd forintnyi kintlévőség magyar kórházakban kezelt külföldi betegek ki nem fizetett és be nem hajtott számláinak végösszegeként, hogy arról még csak leltár és elszámolás sem készült.

Az OEP sajtóosztályától kapott tájékoztatás szerint az egyeztetések és a számlák kiállítása mögött tételesen igazolható számlák, ennek megfelelően tételes nyilvántartás áll rendelkezésre, ezek nélkül nem is lehetne magalapozott igényt benyújtani a többi tagországnak. Mint írták: az uniós állampolgárok ellátása után a tagországok is mintegy 5,2 milliárd forinttal tartoznak Magyarországnak.

Az OEP részletes válasza az MTI-nek.