Mi történik, ha megszegi a tanulmányi szerződést?

Az új Munka Törvénykönyve hatályba lépése alapvetően megváltoztatta a tanulmányokhoz kapcsolódó kedvezmények rendszerét. Az új Polgári Törvénykönyv a tanulmányi szerződésszegéshez kapcsolódó jogkövetkezmények vonatkozásában vezetett be új szabályokat. A tanulmányi szerződés jelentősége megnövekedett, az ebben vállalt kötelezettségek megszegése is komoly jogkövetkezményekkel jár. A tanulmányi szerződés megszegése leggyakrabban a jogviszony egyoldalú megszüntetésekor merül fel, de a jogkövetkezmények alkalmazására kerül sor akkor is, ha a dolgozó nem fejezi be tanulmányait. A Kórház szaklap 8. számában megjelent, dr. Kőszegfalvi Edit által készített cikk a szerződésszegés jogkövetkezményeit tekinti át, valamint röviden ismerteti a tanulmányi szerződésre vonatkozó munkajogi szabályokat. Most egy rövid részletet közlünk, amely a munkáltató elállási lehetőségeit, illetve a kötbér kikötését tartalmazza.

A munkáltató elállhat a tanulmányi szerződésből folyó kötelezettségeitől, és a nyújtott támogatást is visszakövetelheti, ha a szerződésben foglalt kötelezettségeit a dolgozó megszegi. Ilyen dolgozói kötelezettségszegésnek minősül, ha nem tölti le a munkáltatónál a tanulmányi szerződésben előírt kötelező időtartamot, vagy ha olyan magatartást tanúsít, amely jogviszonyának munkáltatói megszüntetését teszi szükségessé. Ez lehet felmondás, illetve rendkívüli felmondás. Ha a jogviszony megszüntetésének az oka az, hogy a dolgozó munkakörét érintő súlyos kötelezettségszegést követ el, ez nem csupán a jogviszonya megszüntetését vonja maga után, hanem a munkáltató mentesül a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettsége alól, sőt az addig nyújtott támogatás ellenértékét is visszakövetelheti. Ha a dolgozó a tanulmányi szerződésben meghatározott időtartam előtt megszünteti a jogviszonyát, szintén a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettség megszegéséről van szó. Ebben az esetben a munkáltató szintén visszakövetelheti a tanulmányi szerződés alapján nyújtott támogatás arányos részét. A teljes támogatás mértéke csak akkor követelhető vissza, ha a képesítés megszerzését követően a dolgozó azonnal megszünteti a jogviszonyát. Ha a kikötött időtartamnak csak egy részét nem tölti le a munkáltatónál, akkor arányosan kell visszafizetnie a kapott kedvezmények ellenértékét. Így ha a dolgozó egy ötéves időtartamot írt alá a tanulmányi szerződésben, azaz vállalta, hogy iskolai végzettségének megszerzését követően öt évig nem szünteti meg a jogviszonyát, de két és fél év után mégis megszünteti, akkor a tanulmányi kedvezmények ellenértékének felét kell visszafizetnie.

A Polgári Törvénykönyv hatályba lépésével 2014. 03. 15-étől a felek kötbér megfizetését is kiköthetik a tanulmányi szerződésben. Azaz a felek a tanulmányi szerződés megszegéséhez kapcsoltan kötbér megfizetésében is megállapodhatnak, mely alapján a szerződő felek kötelezhetik magukat arra, hogy amennyiben a tanulmányi szerződésben foglalt kötelezettséget megszegik, akkor kötbért fognak fizetni. Ez a kötbér tulajdonképpen a tanulmányi szerződésszegéssel okozott kár megtérítését szolgálja, de akkor is jár, ha tényleges kár nem következik be. Fontos tudni, hogy a kötbéren felül felmerült kárösszeg megfizetése iránt igény nyújtható be, ha a kár bekövetkeztét a károsult fél bizonyítani tudja. Így amennyiben a szerződés kötbért köt ki arra az esetre, ha a dolgozó nem szerzi meg határidőre az iskolai végzettséget, a kötbér összegét meg kell fizetnie. Ugyanakkor a munkáltatónak a kötbért meghaladóan kára is keletkezhet, hiszen ha ő fizette a tandíjat, vállalta az útiköltséget, a távollétek időtartamára távolléti díjat fizetett, akkor ezen bizonyított kár vonatkozásában szerződésszegés címén kártérítés megfizetését követelheti, de a kötbér összegét a kártérítési összegből le kell vonni. A kötbérfizetési kötelezettség alól azonban mentesülhet a szerződést megszegő fél, ha bizonyítani tudja, az adott helyzetben általában elvárható módon járt el. Ha a tanulmányi szerződésben kikötött kötbér túlzott mértékű, a bíróságtól kérhető a csökkentése.