Mikor dobjon félre mindent, és hívjon azonnal mentőt?

Mikor dobjunk el mindent és hívjunk azonnal mentőt, vagy autózzunk gyorsan a sürgősségire, vagy mikor várjuk ki a háziorvosi, szakorvosi rendelést? - sokan vagyunk bizonytalanok benne, s nem véletlenül. A sürgősségi osztályok 2013-as széles körű, rendszerszerű bevezetésekor elmaradt a lakosság tájékoztatása a sürgősségi használatának módjáról, s a nemzeti alaptanterv sem törekszik az ismeretek terjesztésére. A "Mikor forduljunk orvoshoz - 100 tünet, amelynél azonnal hívjon mentőt" című most megjelent könyv gondoskodik a hiánypótlásról, írja a Napi.hu. 

Húsz éve egy józan parasztasszony gyakran jobban ismerte a saját testét és panaszainak a súlyosságát, mint ma egy többdiplomás fiatal városi értelmiségi. Az ismeretek hiánya az egyik fő oka annak, hogy a 2013 óta széles körben (addig csak elvétve működtek ilyenek), rendszerűen működő sürgősség osztályok (SBO) folyamatosan növekvő betegforgalmának legalább a felét teszi ki azon esetek aránya, amelyekben indokolatlan az SBO felkeresése. 

A különbségtevésre kevés a fogódzkodó, elmaradt a lakosság tájékoztatása a sürgősségi osztályok használatának módjáról és a nemzeti alaptantervből is hiányzik az alapvető egészségtan oktatása - mondta Kullmann Tamás, a győri Petz Aladár kórház belgyógyász-onkológus főorvosa, a "Mikor forduljunk orvoshoz - 100 tünet, amelynél azonnal hívjon mentőt" című könyv szerzője a könyve bemutatása alkalmából rendezett sajtótájékoztatón.

Noha a sürgősségi osztályok megítélése a közbeszédben meglehetősen negatív, az tagadhatatlan, hogy létezésük óta sokkal kevesebb az olyan beteg, aki túl későn, végletekig elhanyagolt állapotban érkezik kórházban, amikor már nem lehet rajta segíteni. Csak önmagában a sürgősségi ellátás intézményének a bevezetése, a kórház beutaló nélküli, azonnali felkereshetősége már ezt eredményezte - fejtegette Kullmann Tamás. Az azonban biztos, hogy a sürgősségi ellátás összes szereplője, a társszakmák orvosaitól kezdve a háziorvosokon és a kórház-igazgatóságon keresztül egészen a  betegekig, a sürgősségi szolgálatot teljesítőkön kívül mindenki kicsit kevesebbet teljesít, mint ami tőle elvárható volna - fogalmazott a könyv szerzője.

Ha a betegek megtanulnák, hogy melyik tünet indokolja az SBO felkeresését, és melyiknél lenne jobb kicsit türelmesebben otthon kivárni, amíg felkereshetik a háziorvost, vagy a szakorvost, akkor nem vennék el egymástól az időt, illetve szenvednék el a kellemetlenül hosszú várakozást az SBO-kon, csökkenne a sürgősségi osztályokat terhelő nyomás és az ott kialakuló feszültség is  - mondja Kullmann Tamás, aki belgyógyász-onkológuskén maga is rendszeresen vállal ügyeletet saját kórháza sürgősségi osztályán.