Az influenza az egyik legnagyobb gazdasági hatású betegség a világon, az általa okozott terhek évente globálisan tízmilliárd dolláros nagyságrendűek.
A legtöbb költség egyéni és társadalmi szinten is a munkavállaló korú népességnél jelentkezik, ami különösen indokolttá teszi a dolgozók oltását – ez kiemelten igaz az olyan, az átlagosnál intenzívebb influenzaszezont produkáló esztendőkben, amilyennek az idei is ígérkezik, és olyan munkakörökben, melyek napi szinten sok személyes érintkezéssel, találkozással járnak, írja a MedicalOnline.
Influenzában évente átlagosan mintegy egymilliárd ember betegszik meg; a COVID-19 esetében ugyanez az érték közel három év alatt érte el a 600 milliót – nem csoda, hogy az influenza gazdasági hatásai összemérhetőek a COVID19 pandémia hatásaival. Ennek megjelenéséig egyértelműen az influenza volt a legtöbb anyagi terhet okozó, védőoltással megelőzhető fertőző betegség a világon. Egy néhány évvel ezelőtti amerikai felmérés adatai szerint egyedül az Egyesült Államokban évi 11,2 milliárd dollárra tehetőek az influenzával kapcsolatos költségek a 18 és 64 év közötti, vagyis a gazdasági aktivitás szempontjából a legfontosabb korcsoportokban. A védőoltással megelőzhető betegségek összköltségéhez az influenza egymaga közel kétharmados részesedéssel járult hozzá.
Egy hasonló korábbi európai vizsgálat – a szezon intenzitásától függően – évi 6-14 milliárd euróra (Németország esetében akár 3 milliárd euróra) becsülte az influenzaszámla nagyságát a 18-64 éveseknél. Ez azt jelenti, hogy globálisan mindenképpen tízmilliárdos nagyságrendűek a kiadások illetve a betegség nyomán jelentkező munkaidő-veszteségek költségei – egy olyan járvány miatt, amely egy előzetesen beadott védőoltás révén nemzeti szinten visszafogott ráfordítással megelőzhető lenne.
További részletek a MedicalOnline cikkében.