Minden feltétel adott a daganatos betegek gyógyításához

Magyarországon minden feltétel adott a daganatos betegek gyógyításához - mondta az emberi erőforrások minisztere a rákellenes világnap alkalmából tartott keddi budapesti sajtótájékoztatóján. Kásler Miklós kiemelte: mind a labordiagnosztika, mind a modern sugárterápiás eszközpark rendelkezésre áll a gyógyításhoz, és Magyarországon minden rákellenes gyógyszer ingyenesen hozzáférhető, a társadalombiztosítás több mint 350 daganatellenes gyógyszert finanszíroz - tudósított a rendezvényről az MTI..

A miniszter úgy fogalmazott, a rákellenes világnap lehetőséget ad arra, hogy ráirányítsa a figyelmet a megbetegedésekre, elsősorban a megelőzés fontosságára. Emlékeztetett, Magyarországon Európában az elsők között állították össze 1993-ban a nemzeti rákellenes programot, amely az Egészségügyi Világszervezet egyik "alapmunkája" lett.

Mint fogalmazott, a daganatos megbetegedések elleni küzdelemnek több "tétele" van, így az életmód, a táplálkozás, vagy a kémiai rákkeltő anyagok kiszűrése, tehát azok a tényezők, amelyek hozzájárulhatnak a betegség kialakulásához.

A másik fontos lépés a megelőzésben, hogy a daganatokat olyan stádiumban ismerjük fel, amikor még nem okoznak tünetet - mondta, hozzátéve, populációs szintű szűrésre mindössze három szerv - az emlő, a méhnyak és a vastagbél - esetében van lehetőség.

A diagnosztikában és a terápiában is minden lehetőség adott - közölte az onkológus professzor. A patológiai vizsgálatok közül kiemelte a molekuláris patológiai vizsgálatokat, amelyek a tumorok biológiai tulajdonságait célozzák, hogy mely daganatképző kóros gének jelenléte felel az adott betegben a rosszindulatú elváltozás kialakulásáért.

A szűrésekről szólva Kásler Miklós kiemelte, hogy a méhnyakrák kialakulásáért felelős humán papilloma vírus (HPV) elleni védőoltásnál az átoltottság 80 százalékos, és 2018 őszén elindult a vastagbélszűrés. Utóbbival kapcsolatban beszámolt arról, hogy 570 ezer érintett lakosnak küldtek levelet a vizsgálatra, és 170 ezer esetben vissza is küldték a mintát. Az eredmények alapján nyolcezer esetben javasoltak további kolonoszkópiás vizsgálatot, amelynek során 2500 esetben úgynevezett rákmegelőző állapotot, háromszáz esetben pedig már daganatot diagnosztizáltak.

Kásler Miklós említést tett a háziorvosi praxisoknak 10,5 milliárd forintos kerettel meghirdetett Három generációval az egészségért programról, amellyel - egyebek mellett - szintén a megelőzés, a szűrésekre való mozgósítás a fő cél.

Az utolsó tíz évben az állam csaknem 90 milliárd forintot fordított az onkológiai struktúra felépítésére, korszerűsítésére - emelte ki a miniszter, hozzátéve, hogy a magyar onkológia és az Országos Onkológiai Intézet felkészültsége tette lehetővé, hogy tavaly Budapesten megalakulhatott a Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia.

Mit jelent ráktúlélőnek lenni?
A daganatos betegek fizikai és lelki rehabilitációja, az élet újraszervezésének kihívásai is napirendre kerülnek a Mit jelent ráktúlélőnek lenni? című, magyar nyelven a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság égisze alatt megjelenő, országosan terjesztett, internetről is letölthető, ingyenes európai betegsegítő kiadványban.

Dr. Pajkos Gábor, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság elnöke elmondta: több százezer ember él ma hazánkban, akivel orvosa a közeli vagy távolabbi múltban közölte valamilyen rákbetegség diagnózisát. Közülük sokan végleg maguk mögött hagyhatták a rákot, mások jelenleg részesülnek az életkilátásokat javítani hivatott, komplex kezelésben.

„Ráktúlélőnek lenni nagyon személyes élettapasztalat, amit mindenki másként él meg. A túlélés kulcsa: amennyire lehetséges, a régi élet újjáépítése, valamint új utak feltérképezése, hogy a betegek az előttük álló életet minél teljesebben élhessék meg” – áll az összefoglaló bevezetőjében. Mit tehet egy daganatos beteg önmagáért? Kihez fordulhat segítségért az onkológiai kezelések között és után? Mit javasolt változtatni az életmódban? Hogyan lehet a szorongást csökkenteni, az életkedvet és önbizalmat visszanyerni? Milyen hosszú távú mellékhatásokra kell figyelni, hogyan lehet ezek kockázatát csökkenteni? Ezekre a kérdésekre is választ ad az összefoglaló.

A magyar fordításban a Mályvavirág Alapítvány közreműködött, nyomtatásban a Legkorszerűbb Onkológiai Gyógyításért Alapítvány kiadásában jelent meg az útmutató, a magyar változat felelős kiadója dr. Bodoky György onkológus főorvos.  Az európai összefoglalót első kiadásban 9 ezer példányban jelentették meg, azt eljuttatják az ország minden onkológiai centrumába, valamint rendelkezésére bocsátják a betegszervezeteknek is. Az útmutatót online elérhetővé tették, itt olvasható

Kampányt indít az idén 30 éves Magyar Rákellenes Liga is

Magyarországon 2018-ban összesen 33.250 fő halt meg daganatos megbetegedések következtében (bőrdaganatok nélkül), így a kedvező trendek ellenére is még mindig minden 4. magyar ember daganatos megbetegedésekben hal meg. A World Cancer Research Fund legfrissebb – a 2018-as évre vonatkozó – adatai szerint a világon összesen mintegy 18 millió újonnan diagnosztizált daganatos megbetegedés történt, ebből 9,5 millió férfi és mintegy 8,5 millió női megbetegedés történt. (az adatok nem tartalmazzák a nem melanóma típusú bőrdaganatokat).

A nők esetében a mellrák önmagában több mint az esetek egynegyedéért (25,4%) felelős, a három leggyakoribb daganat – mell, vastagbél, tüdő – pedig az összes eset majd felét (43,9%) adja ki.

A férfiak körében leggyakoribb daganattípus a tüdő önmagában 15,5%, a három leggyakoribb daganat – a tüdő, a prosztata és a vastagbél – pedig az összes daganatos megbetegedés 44,4 százalékáért volt felelős.

Magyarországra rátérve elmondható, hogy bár a KSH adatai szerint 2009-2016 között a daganatos megbetegedések száma 72 ezerről 89 ezerre emelkedett (2016-ban: összesen 89.188 – az adatok nem tartalmazzák a bőrdaganatokat), mindeközben a halálozás érdemben nem változott, nagyjából évi 33 ezer fő (2009: 33.174 fő; 2018: 33.250 fő) körül alakul.

Ezzel párhuzamosan az adott évben Magyarországon meghaltak körében a daganatos halálokok részesedése 2014-ig töretlenül nőtt, (1995-ben 22,87%, 2014-ben már 26,35%) azonban a trend megfordult, és jelenleg az összhalálozásban csökken a daganatos betegségek okozta halálozás aránya (2018-ban: 25,37%).

Látható tehát, hogy bár az újonnan diagnosztizált megbetegedések száma folyamatosan emelkedik, a halálozás nem, tehát a már diagnosztizált eseteket illetően az egészségügy „teszi a dolgát” - írta a Magyar Rákellenes Liga világnapi közleményében.

Nem így az érintettek, mivel a rákbetegségek egyharmada korai felismeréssel, rendszeres önvizsgálattal és szűrővizsgálatokon való részvétellel megelőzhető lenne. Arról nem is szólva, hogy kialakulásuk kockázatát tekintve, a friss kutatási adatok szerint a genetikai mutációk a daganatok kialakulásának maximum 10 %-ában játszanak szerepet, miközben a dohányzás és az alkoholfogyasztás bizonyítottan az esetek kialakulásának 27%-ban közrejátszanak.

Az idei év a cselekvés éve, az év mottója pedig az „Ez vagyok, és ezt teszem” (I am and I will.) Ezért e szlogen jegyében indít kampányt az idén 30 éves Magyar Rákellenes Liga is, a megelőzés fontosságát és a rákbetegek megsegítését középpontba állítva.

Fontos kérdés, hogy mit tehet AZ EGYÉN az egészségéért, érdemes mindenkinek végiggondolni az alábbi kérdéseket:

• Mit tehetek, és mit kell tennem azért, hogy csökkentsem a daganatos megbetegedések kialakulásának kockázatát?

• Mit tehetek azért, hogy a daganatos betegséget még korai stádiumban felismerjék?

• Mivel segíthetek a betegségben szenvedőknek?

Mindenki tehet a maga és környezetében élők egészségéért! Az alkoholfogyasztás mellőzése, a túlzott szoláriumozás kerülése, a dohányzás abbahagyása, az egészséges étrend, a rendszeres mozgás mind a rákbetegség kialakulásának kockázatát csökkenti.

A korai felismerés pedig életet menthet, ezért ismerni kell az alábbi nyolc figyelmeztető jelet:

1. Anyajegyen, szemölcsön látható változások

2. Indokolatlan fogyás

3. Nyelési nehézségek

4. Nem múló köhögés, rekedtség

5. Érezhető csomó, duzzanat a mellben, herékben

6. Fekély, sérülés a bőrön, ami nem gyógyul

7. Véres, szokatlan széklet, vizelet

8. Szokatlan vérzés, váladékfolyás

Ha ezek közül bármelyiket két hétnél hosszabb ideig észleli, azonnal forduljon orvoshoz! Ha ezeket a tüneteket máson észleli, figyelmeztesse!

Az adatokból látható, hogy több olyan gyakori daganattípus is van (pl. emlő, vastagbél) aminek felismerésére szervezett szűrés zajlik Magyarországon. Az egészségügy tehát ismét lehetőséget kínál a korai felismerésre, azonban minden szűrés csak annyira tud hatékony lenni amennyire a potenciálisan érintettek igénybe veszik!

Nem minden daganatos megbetegedés fedezhető fel önvizsgálattal, ezért is fontos a szűrővizsgálatokon történő rendszeres részvétel.

A Liga alapszervezetei országszerte rendezvényeket tartanak a Rákellenes Világnappal kapcsolatban és részt vesznek a médiakampányban: embereket állítanak meg az utcán, önkormányzatnál, bevásárlóközpontban, megkérdezik tőlük, hogy mit tesznek a rák ellen, tájékoztató anyaggal látják el őket, és üzeneteiket nagy falon gyűjtik össze illetve felteszik a közösségi médiára.

A Rákellenes Világnap alkalmából a Liga idei partnerével, a Budapesti Orvostanhallgatók Egyesületével szeretné egy szélesebb réteghez is eljuttatni a legfontosabb üzeneteket. Ennek érdekében plázákban terveznek tájékoztató anyagokat osztani a daganatos betegségek prevenciójáról és leggyakoribb tüneteiről. Az orvostanhallgatók tudását pedig egy pszichoonkológia témájú szakmai előadással tervezik bővíteni - írták.

A leggyakoribb rák Magyarországon a tüdőrák

Magyarországon és a világon is a tüdőrák a vezető halálok a daganatos megbetegedések között. Évente 8-10.000 új tüdőrákos megbetegedést azonosítanak, azaz ennyi beteg kerül az ellátórendszerbe. A betegek 5 éves túlélési aránya 15-17 %. Szomorú adat, hogy bár a tüdőrák gyakorisága a kor előrehaladtával nő, az újonnan felfedezett esetek és a tüdőrákban elhunytak kb. harmada 65 évesnél fiatalabb. Azonban számos olyan tényező van, aminek változtatása rajtunk is múlik, és aminek eredményeképpen csökkenthetjük a daganatos megbetegedés, így a tüdőrák kockázatát is. Ilyen tényezők például az alkoholfogyasztás csökkentése, a testsúly kontrollálása, az egészséges táplálkozás, az életkornak megfelelő, rendszeres mozgás, a munkahelyi ártalmak kivédése (sugárterhelés, szennyezett levegő vagy kemikáliák). Ezek közül a tüdőrák megelőzése érdekében különösen fontos a környezeti ártalmak elkerülése (autók károsanyag kibocsájtása, légszennyezettség) és a dohányzás mellőzése, legyen szó akár aktív, akár passzív dohányzásról. Tüdőrákos megbetegedések mindössze 15%-ban fordulnak elő  olyan embereknél, akik sosem dohányoztak! - áll egy, a világnap kapcsán kiadott ügynökségi közleményben.

Persze vannak olyan tényezők, amelyeken nem tudunk változtatni, ilyen a genetikai adottságunk, az immunrendszerünk vagy az életkorunk.

A legfontosabb tünetek: nem múló köhögés, vagy egyéb légúti megbetegedés, véres köpet vagy a mellkasba sugárzó fájdalom, légszomj vagy kifulladás.

A tüdőrák típusai

A kissejtes tüdőrák a daganat gyors növekedésű, más szervekre gyorsan átterjedő, agresszív típusa. Nem műthető, kemoterápiás kezeléssel vagy sugárkezeléssel a beteg élettartama hosszabbítható, de a betegség nem gyógyítható.

A nem kissejtes tüdőráknak három típusa létezik: a mirigyhám daganat (adenocarcinoma), amelyre léteznek személyre szabott kezelést biztosító gyógyszerek vagy immunterápia. A másik típus a laphám daganat, amely a hörgőkben fordul elő, viszonylag lassabban növekszik és később eredményez áttétet. Laphámdaganat esetében az immunterápia, a kemoterápia vagy a sugárkezelés jöhet szóba. A harmadik pedig nagysejtes tüdőrák, amely egy gyors növekedésű, agresszív daganat, nagy, rendellenes küllemű sejtekből áll.

Mit tehetünk a megelőzés és a gyógyulás érdekében?

Amit viszont mindenképpen megtehetünk a saját érdekükben, hogy rendszeresen eljárunk a szűrővizsgálatokra, hiszen minél korábban derül fény a betegségre, annál nagyobb hatékonysággal lehet azt gyógyítani. A szűrés fontosságát – pláne a veszélyeztetett csoportokban - nem lehet eléggé hangsúlyozni, ugyanis a tüdőrákra az a jellemző, hogy gyakran képez áttéteket és csak későn produkál tüneteket, pedig a minél korábbi felimeréssel a tüdőrák operációval jobb eséllyel gyógyítható.

A daganatos betegségek kezelésére újabb és újabb terápiás lehetőségek nyílnak meg a rákos sejteket közvetlenül célzó készítményektől az immunrendszer aktivizálását segítő gyógyszerekig. De az előírt terápia mellett a beteg együttműködése és gyógyulni akarása is szükséges a sikerhez.

Alapvető fontosságú, hogy a beteg rendszeres kapcsolatot tartson az orvosával, pontosan tartsa be a kezelésre vonatkozó utasításokat, és részletesen mondja el mindig az észlelt tüneteket, hogy az orvosa tisztában legyen az állapotával.

A betegség során is szükség van azonban – a beteg állapotától függően összeállított – testmozgásra, gyógytornára. Ugyanilyen fontos, hogy a beteg a gyógyszerek mellett hozzájusson a megfelelően tápláló, de a szervezetét nem megerőltető tápanyagokhoz, ételekhez – ebben dietetikus adhat segítséget. A lelki egyensúly, a gyógyulásba vetett hit is fél siker, amihez nem szégyen pszichológus segítségét kérni. A beteg sokszor érezheti magát magányosnak, elveszettnek - ennek leküzdésében fontos szerepet játszhat egy mentálhigiénés szakember.

Amennyiben a beteg már nem gyógyítható, akkor a fájdalom és a tünetek enyhítésére, a lehető legjobb életminőség elérésére palliatív ellátásban részesíthetik például a Magyar Hospice Palliatív Egyesület által képviselt közel száz hospice intézményben.