Minden tizedik magyarnak van egészségügyi magánbiztosítása

A számok szerint a legtöbben akkor fordulnak orvoshoz, ha már baj van, de akkor azonnalra szeretnének időpontot kapni.

Minden tizedik embernek van magán-egészségügyi biztosítása, további 18 százalék pedig gondolkozik ennek lehetőségén - derült ki a Bónusz Brigád és a GKI Digital közös kutatásából. Az MTI-nek kedden küldött felmérés szerint a biztosítással rendelkezők 42 százaléka évi 50 ezer forint alatt, minden harmadik válaszadó pedig 50 és 100 ezer forint között költ egészségügyi biztosításra. A válaszadók több mint felének nem ad a munkahelye egészségmegőrzésre irányuló juttatást.

A kutatásban résztvevők 30 százaléka évente, 28 százaléka félévente keresi fel saját háziorvosát - 31 százalékuk pedig csak baj esetén fordul orvoshoz, 5 százalék magánintézményben végezteti el az általános szűrővizsgálatot.

Államilag támogatott szűrővizsgálatra évente legalább 1 alkalommal a válaszadók 64 százaléka látogat el, miközben 12 százalék magánellátás keretében veszi igénybe ezt a szolgáltatást. A 25-29 év közöttiek még ennél is nagyobb arányban mondtak nemet az állami szűrésekre: 60 százalékuk csak akkor megy államilag támogatott szűrővizsgálatra, ha valamilyen problémát észlel.

A felmérés szerint magánegészségügyi ellátásként a legtöbben fogászati (53 százalék), szemészeti, optikai (26 százalék) és nőgyógyászati (25 százalék) szűrővizsgálatot vesznek igénybe, jellemzően ezeken a területeken választják a fizetős szolgáltatásokat. Nőgyógyászatra magánellátásban a válaszadók 61 százaléka jár legalább évente egyszer, míg az állami ellátást mindössze 36 százalék veszi igénybe ilyen gyakorisággal. Nőgyógyászati magánszűrésre egy év alatt a legtöbben (61 százalék) 10 és 30 ezer forint között költöttek, fogászatra minden harmadik válaszadó 50 ezer forintnál is többet költ évente.

A válaszadók több mint fele azért nem vesz igénybe minden esetben állami egészségügyi szolgáltatásokat mert nagyon sokára kapna csak időpontot. Második leggyakoribb távolmaradási ok a rendelőben tapasztalható hosszú várakozási idő (38 százalék), 41 százalék pedig már csalódott vagy rossz tapasztalatot szerzett az állami szolgáltatások színvonalával kapcsolatban.