• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Minden kétszázadik embernek lehet örökletes szívbetegsége

Hírek 2023.09.26 Forrás: MTI
Minden kétszázadik embernek lehet örökletes szívbetegsége

Ha fény derül az örökletes okokra, akkor genetikai szinten is lehetőség adódik az érintett beteg szűrővizsgálatára.

Az örökletes szívbetegségek Magyarországon minden kétszázadik embert érinthetnek - idézi a szervezők közleménye Merkely Bélát, a Semmelweis Egyetem rektorát, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatóját, aki erről egy keddi, a szív világnapja alkalmából rendezett fórumon beszélt.

A beszélgetést a Bristol Myers Squibb biotechnológiai gyógyszervállalat rendezte, hogy a szeptember 29-i világnap alkalmából az örökletes szívbetegségekre és a rendszeres szűrővizsgálatok fontosságára hívják fel a figyelmet.

A cég az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, Magyarországon is a szív- és érrendszeri betegségek jelentik a vezető halálokot, a Központi Statisztikai Hivatal 2019-es adatai szerint a halálozások 49 százaléka ezekhez a betegségekhez köthető. Ez közel 64 ezer halálesetet jelent. Hozzátették: a szívbetegség sokáig tünetmentes lehet, a betegek jelentős részénél ezért egyáltalán nem vagy csak később diagnosztizálják a betegséget.

Megjegyezték: a szívizom betegségei, azaz a kardiomiopátiák gyakran genetikai eredetűek. A hipertrófiás kardiomiopátiában szenvedőknél magasabb a hirtelen szívhalál kockázata - gyakran ez a betegség áll a fiatal sportolók hirtelen szívhalálának hátterében -, ám ez a rizikó az időben történő diagnosztizálással csökkenthető, illetve megelőzhető a betegség megfelelő kezeléséhez igazodó életmódváltással. Egy örökletes szívbetegség ugyanakkor a fizikális tünetek - mint például a mellkasi fájdalom, nehézlégzés, fáradékonyság - mellett sok esetben jelentős lelki teherrel és depresszióval is járhat, és kihathat a beteg társas kapcsolataira - írták.

Merkely Béla a kerekasztal-beszélgetésen arról beszélt, az örökletes szívbetegségek Magyarországon minden kétszázadik embert érinthetnek. Hozzátette: ha fény derül az örökletes okokra, akkor genetikai szinten is lehetőség adódik az érintett beteg szűrővizsgálatára.

A legtöbb örökletes szívbetegség esetében nagyon egyszerű vizsgálatokkal kideríthető, hogy van-e rizikó a kór kialakulására. A hipertrófiás kardiomiopátia esetén például az EKG már jelezhet olyan elváltozást, ami további szívultrahang-vizsgálatot tesz szükségessé, ezzel pedig igazolni lehet a kamrafal megvastagodását okozó betegséget - idézték Merkely Bélát.

A cég edukációs kampányt is indított kortárs magyar írók közreműködésével, amiben a genetikai eredetű szívbetegségekre hívja fel a figyelmet: Lackfi János, Ijjas Tamás, Posta Marianna és Véssey Miklós írók történetei valódi szívbetegek, valamint hozzátartozóik történeteit dolgozzák fel, a novellák a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika falait díszítik.