Nagyobb a szövődmények kockázata, de a keringési rendszert is rendkívül megterheli a vírus által okozott magas láz.
„Kell védőoltást kérniük a szív- és érrendszeri betegeknek, ezzel ugyanis nagyon komoly kockázatot tudnak kivédeni. A statisztikák szerint lényegesen nagyobb ugyanis az esélye, hogy elkapják az influenzát, és annak is, hogy ennek súlyos szövődményei alakuljanak ki, mint például a tüdőgyulladás, ami szívbetegek számára (főleg idős korban) akár végzetes is lehet.
Az Európai Kardiológusok Társasága (ESC) által 2016-ban kiadott „Kardiovaszkuláris Prevenció" elnevezésű irányelv kiemeli az influenza és a szívinfarktus közötti szoros kapcsolatot. Hangsúlyozza továbbá, hogy egyes tanulmányok alapján akár többszörösére is emelkedhet az influenza akut szakaszában (első 3 nap) a szív- és érrendszeri események (szívinfarktus, stroke) kockázata az arra fogékony populációban, mely azonban időben alkalmazott védőoltással megelőzhető" – figyelmeztet mindenkit Prof. Dr. Tóth Kálmán, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke, aki szerint a megelőzés nem csupán a szövődmények elkerülése miatt nagyon fontos.
„Az influenza rendkívül agresszív, nagyon könnyen és gyorsan terjed és igen magas, akár 40°C-ot is elérő lázzal jár, ami megnövekedett szívfrekvenciát jelent – ez pedig önmagában nagyon nagy terhelés az amúgy is csökkent működőképességű szívnek. Így könnyen kialakulhat szívelégtelenség, szívroham, vagy ritmuszavar. Mindemellett nagyon fontos a vízháztartás, hiszen a láz izzadással jár, a folyadékot pótolni kell, de ezt szívbetegek esetében csak nagyon óvatosan szabad, éppen csak annyit, amennyi a veszteség.
A védőoltás tehát keringési betegségben, krónikus légzőszervi betegségben, kezeletlen magas vérnyomásban, veleszületett, vagy szerzett immunhiányos állapotban, kóros elhízásban szenvedők számára, cukorbetegség fennállása esetén, illetve újabban már 60 év felett rendkívüli módon ajánlott, ezért ezen populáció számára az oltóanyag ingyen el is érhető" – hívja fel a figyelmet az elnök.
Bár a közösségi oldalakon számtalan, természetesnek beállított és hatékonynak mondott influenzamegelőző "recept" található, muszáj elfogadnunk azt a tényt, hogy a védőoltás az egyedüli, bizonyított, igazán hatásos megelőzési formája az influenzának. Az oltást minden évben újra meg kell kapni, mivel az influenza rendkívül változékony, úgynevezett "köpönyegforgató" vírus. Ez azt jelenti, hogy a vírus évről évre egy kicsit változtat a külalakján, így az, aki az előző évben elkapta az influenzát vagy felvette a védőoltást, idén már újra védtelen a kórokozóval szemben, és a szervezet – oltás hiányában – túl későn kezd védekezni, akkor, amikor már elborították a szaporodó vírusok.
Az idei szezonban - mely igazán decemberben kezdődik, majd várhatóan 2018. februárjában tetőzik - az előrejelzések szerint nagyobb járványra kell számítani, mely még inkább alátámasztja a vakcináció fontosságát. Azonban oltás tekintetében nagyon le vagyunk maradva, mivel az amúgy nagy népegészségügyi hagyományokra visszatekintő Magyarországon is csak 20% körül van az átoltottság, azonban ideális esetben ennek a dupláját kellene elérnünk, ezért is fontos a lakosság folyamatos tájékoztatása – zárja közleményét Prof. Dr. Tóth Kálmán.
Mit tehetünk még?
Az influenzavírusok főként cseppfertőzéssel, főként nyálcseppekkel terjednek, amelyek tüsszögés, köhögés során jutnak a levegőbe. Akadályozza a vírusok levegőben történő terjedését, ha a beteg szájmaszkot visel – ám Magyarországon ez még elég szokatlan látvány. A tüsszentéssel kis légörvények jönnek létre, amelyek a fertőző anyagot nagyjából kétméteres távolságra képesek eljuttatni. A levegőben szálló cseppek idővel leülepednek a tárgyak felületére. Ezeket megérintve, majd kezünket a szánkhoz, szemünkhöz, orrunkhoz érintve a vírust a szervezetünkbe juttathatjuk.
Kerüljük el tehát orrunk, szájunk felesleges megérintését, figyeljünk tudatosan sokszor önkéntelen mozdulatainkra. Ne feledkezzünk el a rendszeres kézmosásról és a felületek takarításáról. Az influenzavírusok papíron és ruhán 8-12 órán át megőrzik fertőzőképességüket, míg kilincseken, asztallapon 24-48 órán át, nedves felületeken akár 72 órán át is életképesek maradhatnak.
Az influenza és a nátha gyakori tünete a fejfájás, ami a magas láz, orrdugulás, nehézlégzés miatt alakul ki. Azonban a fejfájást a levegőtlen szoba is okozhatja, mivel a lakásba bezárkózott beteg oxigénhiányos, széndioxiddús környezetben van. Ezért a beteg szobájában gyakran kell szellőztetni, óránként legalább 5-10 percig.
Ügyeljen arra is, hogy ne fűtse túl a betegszobát, nappal elegendő a 24 Celsius fokos hőmérséklet. Nem kell attól tartani, hogy a beteg megfázik – éjjelente pedig a nappalinál 2 fokkal alacsonyabb hőmérséklet ad jobb közérzetet. Szükséges lehet az ágynemű gyakori átszellőztetésére, illetve cseréjére, ha a beteg erősen izzad. A használt zsebkendőket az ágy mellé készített zárt szeméttartóba helyezze használat után, ezzel is megakadályozva a vírus továbbterjedését.
Az influenza egyik kellemetlen tünete az orr kisebesedése, kiszáradása, ezért figyelje a lakás páratartalmát. Az influenzás betegek számára, csakúgy, mint az allergiások esetében, az 50-60 százalék körüli relatív páratartalom a megfelelő. A betegszoba párásítása (vizes lepedők kiteregetése, párologtatók, vizes tálak kihelyezése) hosszabb távon penészesedéshez vezethet, ezért csak rövid ideig, és gyakori szellőztetéssel együtt alkalmazzuk abban az időszakban, mikor az influenza következtében kiszáradt, sérült nyálkahártya miatt ez nélkülözhetetlen.