Módosul a K+F-ről és innovációról szóló törvény

A kutatás-fejlesztésre fordított állami támogatás GDP-hez viszonyított arányának növeléséről szóló törvényt tárgyalta meg a parlament szerda éjszaka.

A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény módosításának vitájában Schanda Tamás azt mondta, a kormány célja az, hogy 2030-ra Magyarország legyen az öt legélhetőbb és legversenyképesebb európai ország egyike. Ennek érdekében tovább kell erősíteni az ország versenyképességét, meg kell erősíteni a magyar kutatási rendszer kapacitásait és hatékonyságát - szögezte le. A megvalósítás érdekében a kormány fokozatosan és erőltetett ütemben növelni akarja a kutatás-fejlesztés állami finanszírozásának GDP-hez viszonyított arányát. Az a cél, hogy a hazai K+F+I-rendszer európai szinten is élenjáró teljesítményt nyújtson, és ennek érdekében a GDP-arányos ráfordítás 2020-ig elérje az 1,8 százalékot - mutatott rá az államtitkár.

A javaslat fő célja a rendelkezésre álló kutatás-fejlesztési és innovációs források még hatékonyabb, tervezettebb és a stratégiai célokkal erősebb összhangban való felhasználása - jelentette ki. A törvény módosítása hozzájárul a hazai K+F+I tevékenységek kibontakozásához is. A törvény összességében egy olyan irányítási modellt tesz lehetővé, ami összhangban áll a legjobb nemzetközi gyakorlatokkal - érvelt Schanda Tamás.

Pósán László (Fidesz) azt mondta, hogy a mostani javaslat logikus folytatása annak a nyáron elfogadott jogszabálynak, amely egyebek mellett módosította a tudományos fejlesztésről, kutatásról és innovációról szóló törvényt. A mostani indítvány még nagyobb lendületet tud adni a kutatás-fejlesztés és innováció területén elindult kedvező folyamatoknak. 

Brenner Koloman (Jobbik) azt mondta, a javaslat ugyanabba az értelmiség- és tudományellenes vonulatba tartozik, amely a Fidesz politikáját jellemzi, a Jobbik azt nem fogja támogatni.

Juhász Hajnalka (KDNP) leszögezte, fokozatosan növelni kell a kutatás-fejlesztés állami finanszírozásának GDP-hez viszonyított arányát. Kiemelte, hogy hatványozottabban kell bevonni a fiatal generációt a kutatás-fejlesztésbe és az innovációba.

Kunhalmi Ágnes (MSZP) azt mondta, hogy a kormány az utóbbi egy évben megszüntette a tudomány szabadságát. Az MSZP nem fogja támogatni a javaslatot - közölte.

Arató Gergely (DK) arról beszélt, hogy a fiatal kutatókat elüldözik a kormányzat tudománypolitikájával, ezért az ország elveszíti a tudományos elitjét.

Keresztes László Lóránt (LMP) azt kérdezte, hogy milyen versenyképességről beszél a kormányzat, amikor egy egyetemi adjunktus annyit keres, mint egy árufeltöltő. Hozzátette, a kormányzat jövőre harmincmilliárddal fog kevesebbet költeni a felsőoktatásra, mint idén.

Schanda Tamás a vitában elhangzottakra válaszolva azt mondta: 2010 óta a felsőoktatásban a bérek 27 százalékkal emelkedtek. Hozzátette, a besorolási bér és a hazavitt jövedelem jelentős mértékben eltérhet a kutatóknál.