• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Genetikai szűrővizsgálat: magzatkori szelekció?

Lapszemle 2019.11.21 Forrás: magyarhang.org
Genetikai szűrővizsgálat: magzatkori szelekció?

Ha tömegessé válik a használata, akkor a teszt üzenete a fogyatékkal élők méltóságát is sértheti, hiszen megszületésük megelőzhető bajként jelenik meg.

Magyarországon is elérhetőek a Down-szindrómát és más genetikai rendellenességeket az anyai vérből nagy biztonsággal kimutató úgynevezett nem invazív prenatális DNS-tesztek, de csak magánúton. A magyar politikában eddig nem merült fel, hogy a jövőben esetleg az egészségbiztosító finanszírozza a beavatkozást, bár van olyan civil kezdeményezés, amely szeretné elérni, hogy biztosítsa az állam a legbiztosabb eredményeket adó új generációs szűrővizsgálatokat. Ha a jövőben felmerülne a kérdés, valószínűleg akkor sem bontakozna ki a témáról olyan elmélyült, több éven át tartó szakpolitikai és etikai vita, mint Németországban, ahol politikusok, egyházak és társadalmi szervezetek csaptak össze abban a kérdésben, hogy finanszíroznia kell-e az egészségbiztosítóknak a tesztet, írja a magyarhang.org.

A dilemma elsősorban etikai természetű volt, hiszen a teszt gyógyíthatatlan elváltozásokat fed fel, vagyis kezelés nem követheti. Csak az a kérdés következhet a tesztből, hogy mit kezdenek a szülők az információval. Nagy a valószínűsége, hogy abortusszal végződik az érintett terhességek többsége. Németországban minden tizedik Down-szindrómás magzatot tartanak meg korábbi, vitatott becslések szerint. Az is felmerült, hogy ha tömegessé válik a használata, akkor a teszt üzenete a fogyatékkal élők méltóságát is sértheti, hiszen a fogyatékos ember megszületése megelőzhető bajként jelenik meg, a teszt pedig egyfajta automatikussá váló szelekciót eredményez.

A teszt melletti érvek között szerepelt a nők önrendelkezése, valamint az anyagi szempont: eddig is elérhető volt a teszt annak, aki kifizette, másrészt a hasonlóan pontos, de vetélési kockázattal járó magzatvízvizsgálat már több évtizede elérhető az egészségbiztosítók kínálatában, hasonlóan Magyarországhoz, ráadásul ennek vetélési kockázata is van. A teszt melletti érvként merült fel az is, hogy a szülőknek joga van tudni arról, hogy gyermekük fogyatékkal születik-e. A szigorú feltételrendszerrel körbebástyázott szabályozás egyfajta kompromisszumnak tekinthető, amivel nem mindenki elégedett.

Legolvasottabb cikkeink