Nagyon nehéz körülmények között is jó teljesítményt tudnak nyújtani a dolgozók, ahol a munkahelyi közeg támogató, nem mérgező.
Úttörő kezdeményezés hazai színtéren a munkahelyi mentálhigiénés szakemberek képzése, melyet az Egészségügyi Közszolgálati Kar Mentálhigiéné Intézete az idei évben indított el. A két féléves, gyakorlatorientált, kiscsoportos oktatás ebben a formában egyedülálló Magyarországon. A téma iránti növekvő igényt jelzi, hogy háromszoros volt a túljelentkezés. Végül több mint ötvenen kezdhették meg tanulmányaikat levelező tagozaton, ahol a szemléletváltásra és a gyakorlatra fókuszálva oktatják a hallgatókat - számolt be róla az egyetemi portál.
A munka világában az utóbbi időkben mind fokozottabb az igény arra, hogy a vezetők a munkaszervezés és hatékonyságnövelés kérdésein túl foglalkozzanak a munkavállalók érzelmeivel is – emelte ki Bolevácz Ágnes, a képzés szakcsoportvezető-helyettese, oktatója, aki 25 évet töltött el multinacionális környezetben olyan bankok közép- és felsővezetői pozícióiban, mint a Raiffeisen vagy az Erste. Pályafutását közgazdászként kezdte, de szervezeti vezetőként egyre inkább a humánerőforrás-fejlesztés irányába mozdult el.
Meggyőződése, hogy idejétmúlt az a vezetői felfogás, mely szerint a munkavállalók érzelmi nehézségeiket kizárva hatékony munkavégzésre képesek – épp ellenkezőleg. „Az érzelmek, bárhol is keletkeztek – magánéleti vagy munkahelyi környezetben –, pozitívan és negatívan is befolyásolni tudják az egyén lelki jóllétét, ezen keresztül pedig teljesítményét is. A pandémia ezt a jelenséget felerősítette. Összekeveredett a magánélet és a munkahely, a megváltozott helyzet pedig számtalan frusztrációt, nehéz helyzetet eredményezett, melynek érzelmi hatásaival mind a mai napig találkozunk. A vezetők ma már egyre nagyobb szükségét látják annak, hogy munkatársaik érzelmeivel is foglalkozzanak. Ehhez azonban megfelelő szakemberek és eszközök szükségesek” – fogalmazott a szakember.
„Az alapötlet úgy született, hogy egyre növekedett az érdeklődés a Mentálhigiéné szakirányú továbbképzésünk iránt, olyannyira, hogy a jelentkezőknek csak az ötödét tudtuk fölvenni, mivel 550-en jelentkeztek a 128 helyre. Ebből kiindulva megvizsgáltuk a beadott felvételi anyagok alapján, hogy milyen érdeklődési irányok és igények jelennek meg. Azt láttuk, hogy alapvetően a munkahelyi mentálhigiéné az az irány, amelyre önálló képzést lehetne építeni” – adott betekintést a szak indításának folyamatába dr. Tésenyi Timea, a Mentálhigiéné Intézet adjunktusa, a képzés szakcsoportvezetője. „2022 nyarán kezdtem el együtt dolgozni Bolevácz Ágnessel. Az alkotómunka során az általa hozott szervezeti, vezetői ismereteket és tapasztalatot ötvöztük a mentálhigiéné szemléletével. Letettük az alapokat, mi ketten is közös nevezőre jutottunk a fogalmakat illetően és egy év alatt kidolgoztuk és sikeresen engedélyeztettük képzési tervünket. Ezután kezdődhetett el a hallgatók felvételi folyamata” – tette hozzá.
„Mi tulajdonképpen egy ’mentálhigiénés szemüveget’ adunk át a hallgatóknak, egy olyan szemléletet, amivel egy kicsit másképp tudják látni a körülöttük zajló lelki folyamatokat” – világítja meg célkitűzésüket dr. Tésenyi Timea. Példaként említette, hogy ha egy kolléga kevésbé teljesít a munkahelyen, akkor felmerüljön, hogy valamilyen személyes krízis lehet a munkavállaló életében, és ezt jelezni tudja a munkahelyi mentálhigiénés szakember a vezető felé.
Nemcsak a profitorientált, hanem a nonprofit szférából is jönnek szép számmal hallgatóik: bölcsődevezetők, tanárok, igazgatók, orvosok, ápolók, nővérek – mondta el dr. Tésenyi Timea, hozzátéve: tapasztalatuk szerint az olyan munkahelyeken tudnak a dolgozók nagyon nehéz körülmények között is jó teljesítményt nyújtani és jól jelen lenni, ahol a munkahelyi közeg támogató, nem mérgező. Ellenkező esetben nagyobb eséllyel tapasztalható dolgozói elvándorlás – fogalmazott. A teljes beszámoló itt olvasható
(Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem)