Nemzetközi konferencia a szoptatás világnapján

Az anyatej természetes, speciális anyagai révén biztosítja a csecsemő aktuális tápanyagszükségletét, a szoptatás pedig megalapozza a kiegyensúlyozott fejlődést - hívta fel a figyelmet Bábiné Szottfried Gabriella, az Egészségügyi Szakmai Kollégium (ESZK) védőnői tagozatának vezetője az anyatejes táplálásról hétfőn, a szoptatás világnapján tartott nemzetközi konferencián, Budapesten.

Az Egészségügyi Szakmai Kollégium védőnői és neonatológiai (újszülöttgyógyászati) tagozata által az Országházban rendezett fórumon a tagozatvezető hozzátette: az anyatej megújuló élelmiszer, környezetbarát, a szoptatás pedig örömforrás a babának és az édesanyának egyaránt.

Elmondta, Magyarországon évente 1725 tonna a receptre kiváltott tápszer mennyisége, amely mintegy hárommillió dobozba csomagolva kerül a fogyasztókhoz. A tápszermennyiségre hétmilliárd forintot költenek, amelynek a felét a fogyasztók, a felét az Országos Egészségbiztosítási Pénztár állja.

Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára kiemelte, a kormány a családok, a gyermekek, az édesanyák pártján áll, és akik gyermeket vállalnak, azok biztosak lehetnek abban: minden segítséget megkapnak az államtól ahhoz, hogy tisztességgel felnevelhessék őket.

Ma már nem teher a gyermekvállalás és a gyermeknevelés, az elmúlt hat évben ugyanis jelentős változások történtek a családtámogatási rendszerben - tette hozzá. Példaként említette, hogy bevezették a családi adókedvezményt, a családi otthonteremtési kedvezményt, az ingyenes tankönyveket, és kiterjesztették az ingyenes gyermekétkeztetést. Emellett a munkaadókat is számos eszközzel támogatják, hogy kisgyermekes édesanyákat foglalkoztassanak.

Vitályos Eszter két gyermek édesanyjaként azt javasolta, amíg van remény arra, hogy egy nő anyatejjel táplálja a gyermekét, addig a nehézségek ellenére se adja fel, mert az fontos a gyermek fejlődéséhez, valamint a női és anyai önbecsüléshez is.

Várady Erzsébet neonatológus szakorvos előadásában hangsúlyozta, a szoptatás messze több, mint táplálás: a szeretet, a védelem, az érzékek és az idegrendszer stimulációja. Hozzátette: a cél az, hogy elfogadottá váljon a diszkrét nyilvános szoptatás, hogy bárhol, bármikor szoptathassanak az anyák, az otthonukon kívül is. Megjegyezte: Magyarországon 110 bababarát terület van közintézményekben, munkahelyeken, ezt a számot tovább kell növelni.

A hazai szoptatási mutatókról szólva elmondta: 2015-ben az első 4 hónapban a csecsemők felénél volt kizárólagos táplálás a szoptatás, és összesen 96 százalékuk kapott anyatejet. Az első hat hónapban a gyerekek 34 százaléka kizárólag szopott, és összesen 96 százalékuknak adtak anyatejet. Azoknak a gyerekeknek az aránya, akik egyéves korukban is kaptak anyatejet, 36 százalék volt.

Gárdos László főorvos azt emelte ki előadásában, hogy az anyatej mögött "nincs akkora menedzsment", amely hirdetné azt, mi nincs benne a tápszerekben, mint ahogyan azt hirdetik, mi minden van. Mint mondta, a tápszereknek az anyatejjel szemben nincs naprakész immunhatásuk, ami pedig még a nagyon kicsi koraszülötteknek is védelmet tud adni.

Silke Mader, a European Foundation for the Care of Newborn Infants elnöke azt hangsúlyozta, hogy a koraszülöttek szüleit is motiválni kell a szoptatásra, támogatni kell őket ebben, és nem orvosi nyelven előadott magyarázatokra van szükségük.

Szabó Miklós, az ESZK neonatológiai tagozatának elnöke arról szólt, hogy miközben évente 500 milliárd forintot fordít az ország az adóbevételekből direkt családtámogatásra, és ennek a felét a 3 év alatti gyermekeknek és családjuknak adják, addig a szoptatás támogatására nincs elkülönített forrás.

Hozzátette, a kormánynak el kell köteleznie magát egy hosszú távú szoptatási támogatási program elindítása mellett. Ennek részeként minden kórházban biztosítani kell az anya és gyermek együttlétét a szülés után, a kórházakban laktációs ismeretekkel rendelkező szakembereknek elérhetőeknek kell lenniük a nap 24 órájában, továbbá a csecsemő- és egészségvédelemben dolgozó szakembereknek szakmai továbbképzéseken kellene elsajátítaniuk a legmodernebb ismereteket a szoptatásról.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1993-ban nyilvánította augusztus 1-jét az anyatej, egyben a szoptatás világnapjává, az ezzel kezdődő hetet pedig anyatejes világhétté.

A WHO ajánlása szerint az a legegészségesebb, ha a csecsemők féléves korukig csak anyatejet kapnak. A szoptatás legalább kétéves korig javasolt, de ideális esetben addig folytatódik, amíg a gyermek magától abba nem hagyja. Kitértek arra, hogy az anyatej a legmegfelelőbb tápanyagokat tartalmazza, a csecsemő könnyen emészti meg, növeli a betegségekkel szembeni ellenállást, továbbá a szoptatás során bensőséges anya-gyermek kötődés alakul ki.

Minden év augusztus 1-je az Anyatejes Táplálás Világnapja. Ennek alkalmából az Országos Tisztiorvosi Hivatal és a Védőnői Szakmai Irányítási Osztály különös hangsúlyt fektet arra, hogy ismételten felhívja az édesanyák figyelmét a szoptatás fontosságára.

Az elmúlt évtized intenzív kutatásai hozzájárultak a szoptatás jelentőségének mélyebb megértéséhez, valamint annak megerősítéséhez és bizonyításához, hogy felülmúlhatatlan értékkel bír egészségi, táplálási, immunológiai, fejlődési, pszichológiai, szociális, gazdasági és környezeti tényezők miatt. Ezért, a szoptatás minden egyéb alternatív táplálási móddal szemben elsőbbséget kell, hogy élvezzen. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy hat hónapos korig minél több csecsemő kizárólagosan szophasson.

A hat hónapos korig tartó kizárólagos szoptatásnak csodálatos előnyei vannak, biztonságos, megbízható, fenntartható. Ez az „arany standard", mert tudományos tények bizonyítják, hogy a csecsemő számára a szoptatás az ideális, a legmagasabb színvonalú, a legjobb minőségű, a legtöbb hasznot és a legkevesebb ártalmat előidéző táplálási mód. A szoptatás a táplálás mellett egyúttal kapcsolatot, vigaszt, immunológiai védelmet is biztosít a gyermeknek. Szeretetet, biztonságot, gondoskodást közvetít, természetes, olcsó és környezetbarát.

Az édesanyák 97%-a (vagy annál több) fiziológiailag képes lenne gyermekének szoptatására, hat hónapos korig a kizárólagos szoptatására. Ritkán fordul elő olyan egészségi állapot akár a csecsemő, akár az anya részéről, ami megindokolhatja azt, hogy az anya ideiglenesen, vagy véglegesen ne szoptasson. Ezek azonban néhány esetre korlátozódnak, amelyek mögött súlyos kórképek, állapotok fordulnak elő.

Fontos tehát, hogy a várandós és szoptató anyák, apák és a csecsemő ellátásában résztvevő családtagok ismerjék és tisztába legyenek vele, hogy miért fontos a szoptatás, mik a nem szoptatás veszélyei, ideális esetben hogyan történjen az első szoptatás, mi a szoptatás normális menete, továbbá a szoptatással kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat. Ehhez az egészségügyi rendszer mind a kórházakban - egyre több bababarát kórház életre hívásával - mind az alapellátásban a lakóhelyen a védőnők, a házi gyermekorvosok bevonásával járul hozzá.