Névadójára emlékezik a Semmelweis Egyetem

Névadójára, a 204 évvel ezelőtt született Semmelweis Ignácra emlékezik az egyetem Semmelweis-napon. Az egész napos programsorozat a hagyományoknak megfelelően, idén is koszorúzással kezdődött, először a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltárban, majd a Belső Klinikai Tömb udvarán, Semmelweis Ignác szobránál, olvasható a Semmelweis Egyetem honlapján. 

„Egyetemünk névadója, Semmelweis Ignác Fülöp születésnapjának, egyben a Magyar Egészségügy Napjának előestéjén hajtjuk meg fejünket e tragikus sorsú szülész tanár szülőházánál és sírjánál. Különös jelentőséget ad a mai napnak az is, hogy az egészségügyben dolgozók munkája iránti megbecsülést kifejezendő, Magyarországon munkaszüneti nap számunkra július 1-je” – kezdte köszöntőjét az ünnepi eseménysorozat első helyszínén, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltárban dr. Ács Nándor, a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatója.

Felidézte Semmelweis életművét, kitérve arra is, hogy a bécsi egyetem szülészetén dolgozó orvos-kutató újszerű elméletét kortársai nem értették meg, sőt támadták.

Semmelweis munkássága, problémafelvetése, adatainak szisztematikus elemzése, az innováció, valamint a „bomlott állati szerves anyag” kóroki szerepének felismerése, a kutatómunka sikeres megkoronázása inspirációt nyújthat a mindennapok szorításában küszködő klinikusok számára az új ötletek, gyógyító megoldások keresésében – hangsúlyozta.

Az egyetem vezetése által meghirdetett fejlődési programnak megfelelően a Semmelweis Egyetem minden intézetében és klinikáján prioritásként kezeljük az oktatást és a kutatómunkát, a tudománynak kulcsát pedig átadjuk mindenkinek, aki eredeti ötlettel áll elő. Semmelweis kortársainak bűnét, a felfedezés, az újdonság meg nem értését nem szabad elkövetnünk – fogalmazott Ács Nándor. Az igazgató beszédében kitért a European Journal of Epidemiology legfrissebb számban megjelent közleményre is, amelynek szerzői szintén méltatták Semmelweis kutatásait.

„A fertőző betegségek kutatása ma is aktuális, a tudomány számos új kórokozóval szemben tehetetlen, erre az elmúlt két év eseményei bőséges bizonyítékot adtak – jegyezte meg az igazgató. A többek között Semmelweis gondolatai által elindított infektológia korántsem avítt, hanem továbbra is aktuális, jelenkorunk orvostudományát is alapjaiban érintő területet jelent” – magyarázta Ács Nándor.

Semmelweis tanítása, a fertőzés kiküszöbölésének elve még ma, a korszerű klinikák és szupermodern antibiotikumok korában is érvényes, és nevét áldással említik mindenkor, míg csak nők szülni fognak – fogalmazott beszédében Ács Nándor, majd koszorút helyezett el az egyetem névadója tiszteletére. A Magyar Nemzeti Múzeum nevében dr. L. Simon László főigazgató, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum nevében dr. Varga Benedek koszorúzott.

Az ünnepségsorozat a Belső Klinikai Tömb udvarán, Semmelweis szobránál folytatódott, ahol dr. Holló Péter, a Bőr-, Nemkórtani és Bőronkológiai Klinika igazgatója mondott köszöntőt. Szavai szerint „Semmelweis munkásságának jelentőségét nem lehet eléggé méltatni, a magyar és egyetemes orvostudományban betöltött szerepe vitathatatlan. Emlékeztetett, hogy a gyermekágyi lázzal kapcsolatos felfedezéseinek 1847 és 1861 között nyomtatott formában megjelent egyes dokumentumait 2013-ban az UNESCO a világemlékezet részévé nyilvánította.

Mint mondta, Semmelweis 19. századi életútja messze túlmutat a korán. A modern, elkötelezett orvos példaképévé vált, aki rendíthetetlenül harcolt és kiállt egy tudományos újdonság mellett. Eredményei magukért beszéltek, mégsem tudta meggyőzni nemzedékének csökönyös orvostársadalmát az igazáról – fogalmazott Holló Péter, hozzátéve, hogy az egyetem névadójának története  a 20. század végére egy szélesebb dimenzióba kerülve a meg nem értett, elutasított szakember szimbóluma is lett.

Az igazgató felidézte, az 1990-es évek elején  Robert A. Wilson használta először az azóta világszerte elterjedt Semmelweis-reflex elnevezést arra az általános emberi magatartásra, amikor egy tudományos, szakmai, szakértői hierarchia alsóbb szintjén elhelyezkedő személy jelenik meg egy új kézenfekvő magyarázattal, és azt a fölötte lévő szinteken lévők nem fogadják el.  

Semmelweis munkásságát méltatva úgy fogalmazott: a név kötelez, utalva arra, hogy az  egyetem a járvány elleni hazai küzdelem minden színterének egyik legfontosabb bástyájává vált.  Mint rámutatott, az elhivatottság és odaadás, a lelkiismeretesség, az orvosi hitvallás, a szakma és a betegek iránti alázat – mindez Semmelweis nyomdokain különösképp előtérbe került az elmúlt időszakban. 

Kitért arra is, hogy a kézmosás fontossága Semmelweis óta nem kapott akkora jelentőséget mint a világjárvány elleni prevencióban, és hogy a gyors, határozott fellépés, a szükséges intézkedésekkel való hatásos reagálás a gyermekágyi lázhoz hasonlóan a COVID-19 járványban is eredményesnek bizonyult. Köszöntőjében hangsúlyozta, a gyakorló orvos, a kutató számára a tehetség, tudás és kitartás azok a tulajdonságok, melyek  fontossága Semmelweis szellemi hagyatékának legfontosabb üzenete.

Bátornak kell lenni eltérő szemléletmód képviseléséhez. Vezetőként pedig fel kell ismernünk az újszerű megközelítések jelentőségét, és támogatnunk kell őket.  A klinikai kutatások támogatásával egyetemünk egyik fő stratégiai célja is ez. Az elit egyetemmé válás, a világ 100 legjobb egyeteme közé kerülés pedig olyan cél, mely méltó szintre emeli intézményünket névadójához  – mondta végül Holló Péter. 

A köszöntő végén Semmelweis Ignác emléke előtt tisztelegve az egyetem hallgatói és dolgozói nevében dr. Merkely Béla rektor és dr. Pavlik Lívia kancellár, valamint dr. Holló Péter helyezett el koszorút Semmelweis szobránál. A Magyar Orvosi Kamara nevében dr. Kincses Gyula, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara nevében Szűcs-Vámosi Ágnes koszorúzott. Továbbá dr. Rosivall László, a Semmelweis Egyetem Baráti Köre elnöke, Tripolszky Bálint HÖK elnök, és Kismarjai Kata, az Instruktor Öntevékeny Csoport elnöke is elhelyezte koszorúit.

Frissítés: 

Díszünnepség, kitüntetések, filmbemutató

A Semmelweis Egyetem öt rendezvénnyel emlékezett meg névadója, Semmelweis Ignác születésének 204. évfordulójáról, a magyar egészségügy napjáról június 30-án. A három helyszínen tartott koszorúzásokat követően a Nagyvárad téri Elméleti Tömbben rendezett díszünnepségen mintegy 185 egyetemi polgár vehetett át elismeréseket és kinevezéseket. A Semmelweis-napi ünnepségsorozat záróakkordja a Frontvonalban című film egyetemi polgárok számára szervezett zártkörű bemutatója volt. A közel egy órás alkotás azt mutatja be, hogy az országos szinten is vezető szerepet vivő Semmelweis Egyetem miként állt helyt a koronavírus-járvány első három hulláma alatt - olvasható az SE honlapján. 

A délutáni rendezvények első állomása a Szent Rókus Klinikai Tömbnél található Semmelweis-szobor volt. „Azért vagyunk ma itt, hogy ünnepeljünk és emlékezzünk – tiszteletünket kifejezve. Ünnepeljük az egészségügyben dolgozókat, és születésének évfordulója alkalmából emlékezzünk egyetemünk névadójára, Semmelweis Ignácra, aki a mai napig példaként áll előttünk minden cselekedetünkben” – fogalmazott dr. Merkely Béla rektor. Kiemelte, a koronavírus-járvány egyik legnagyobb tanulsága az összefogás ereje.

Az elmúlt időszakban is bebizonyosodott, hogy a Semmelweis Egyetem több, mint intézeteinek, klinikáinak, épületeinek összessége. Egy összetartó, felbonthatatlan közösség, mely minden körülmények között az emberek egészségét és jóllétét, a magyar egészségügyet szolgálja – emelte ki. Merkely Béla rámutatott, a Szent Rókus Klinikai Tömb ennek az egységnek a része 2020. június 1-je óta. Mint fogalmazott, az integráció egy évszázada nem látott járványhelyzetben mérettetett meg, és a rendkívüli körülmények között is jól vizsgázott. A Szent Rókus Klinikai Tömb nemcsak COVID-ellátóként és PCR szűrőállomásként, de az egyetem egyik legnagyobb oltópontjaként is kiemelkedően helytállt.

A rektort követően az egyetem hallgatói és dolgozói nevében dr. Göböl Zsolt, a Semmelweis Egyetem Multidiszciplináris Egynapos Sebészeti Klinika igazgatója helyezett el koszorút a szobornál, majd a Hallgatói Önkormányzat nevében Tripolszky Bálint elnök, az Instruktor Öntevékeny Csoport Egyesület nevében pedig Kismarjai Kata. Az egyetem több dolgozója virággal tisztelgett Semmelweis Ignác előtt.

„Az elmúlt egy évre visszatekintve bátran kijelenthetjük, hogy elkezdtük a jövő egyetemét építeni. Együtt, közösen, mi Semmelweis Polgárok” – fogalmazott ezt követően a Nagyvárad téri Elméleti Tömbben tartott díszünnepségen Merkely Béla, ahol szintén méltatta a pandémia alatti összefogást. „Büszke vagyok rá, hogy az egyetemi polgárok mindannyian példát mutattak hősiességből, felelősségvállalásból, áldozatkészségből, megfeszített munkából” – hangsúlyozta.

Kiemelte azt is, hogy a Semmelweis Egyetemen legnagyobb kincse és értéke az emberi erőforrása, éppen ezért tartja fontosnak a Családbarát Egyetem Program szolgáltatásait, valamint az elmúlt időszak kétszeri, teljesítmény elismerését szem előtt tartó béremelését.

Dr. Merkely Béla szólt a fejlesztésekről is, a közelmúlt beruházásai közül kiemelve az Egészségtudományi Kar új épületét, a Pető András Kar Kútvölgyi úti épületének energetikai korszerűsítését, a Da Vinci Xi robotsebészeti eszköz beszerzését, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika komplex fejlesztését, valamint az új hallgatóbarát terek átadását, és azt, hogy az egyetem 149 helyet lépett előre a nemzetközi rangsorban, bekerülve a világ 300 legjobb felsőoktatási intézménye közé.

Névadónk, a legismertebb magyar orvos, egyetemünk egykori tanszékvezetője, Semmelweis Ignác büszkeséggel tekintene ránk – emelte ki.

A rektor kitért arra is, hogy az augusztus 1-jével megtörtént fenntartói modellváltással „hétmérföldes csizmát vettünk fel”, és még nagyobb lépésekkel haladunk afelé, hogy a világ legjobb száz egyeteme, Európa legjobb 5 gyógyító egyeteme közé kerüljön a Semmelweis.

Szólt arról is, hogy fenntartóján, a Nemzeti Orvosképzésért Alapítványon keresztül a Semmelweis Egyetem több mint 60 milliárd forint kormányzati támogatásban részesült a 2022-2024 közötti évekre, amely lehetősége ad többek között az infrastrukturális helyzet javítására, az oktatási terek bővítésére, a gyakorlatorientált orvosképzés további fejlesztésére.

Előttünk áll egyebek mellett az Üllői úti patológiánk épületének átépítése, bővítése, a Nemzeti Orvosi Innovációs Képző Központ kialakítása is – tette hozzá.

Kiemelte: a csak közösen beteljesíthető víziók követése mind azt a célt szolgálja, hogy világszínvonalú ellátást biztosítsunk azoknak, akik a kezünkbe helyezik egészségüket, és világszínvonalú oktatással a legjobb szakembereket képezzük hazánk számára.

A díszünnepségen az egyetem mintegy 185 munkatársa vett át kinevezést, illetve kitüntetést.

Fotó: Kovács Attila, Barta Bálint – Semmelweis Egyetem