"Óriási jelentőségű felfedezésről van szó, amely az őssejt-kutatástól, a betegségek működési mechanizmusának megismerésén át a biotechnológiáig mindenütt hasznosítható a gyakorlatban" - kommentálta az MTI-nek Dr. Falus András akadémikus, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének igazgatója Roger D. Kornberg amerikai tudós kémiai Nobel-díját.
A gének aktiválásában számtalan tényező (faktor) vesz részt. Ezek összessége - egy óriási fehérjekomplexum, úgynevezett transzkriptoszóma, amely a "villanykapcsoló" szerepét tölti be. Rákapcsolódik a génre, s működésbe hozza, de ugyanúgy le is állíthatja.
"A gének minden "megszólalásának" jelentősége van, hiszen túlműködésük éppúgy kóros állapotot vált ki, mint az elégtelen aktivitásuk, amelynek valamilyen hiánybetegség lehet a következménye - mondta Falus András.
A professzor a felfedezés lehetséges hasznosítási területek közül külön kiemelte a biotechnológiát. Mint mondta, ha ismert, hogy hogyan kapcsolhatók be a gének, jobban tejelő teheneket lehet kitenyészteni, vagy nagyobb méretű, magasabb vitamintartalmú gyümölcsök nyerhetők.
Falus András érdekességként megemlítette: az új Nobel-díjas Roger édesapja, Arthur Kornberg is elnyerte a legmagasabb tudományos elismerést: 1959-ben orvosi Nobel-díjat kapott.