• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Nőgyógyász-per: elsőfokon felfüggesztett szabadságvesztés

Hírek Forrás: MTI

Az OEP szakvéleménye szerint sem igazolható a kettős finanszírozás ténye.

Csalás miatt ítélte egy év négy hónap felfüggesztett szabadságvesztésre és 1,8 millió forint pénzbüntetésre az egyik fővárosi kórház meddőségi centrumának korábbi vezetőjét első fokon, nem jogerősen pénteken a Pesti Központi Kerületi Bíróság.

Az eljárás adatai szerint az elsőrendű vádlott egyszerre volt a kórház főorvosa és egy olyan kft. vezetője, amely a kórházzal kötött együttműködési megállapodás alapján korszerű meddőségi kezeléseket nyújtott a betegeknek. A vádlottak a szóbeli indoklás szerint ezt használták ki, amikor annak ellenére kértek pénzt a betegektől, hogy tevékenységükért a kórháztól a megállapodás alapján már kapott díjazást a kft., két év alatt összesen mintegy 30 millió forintot.

Az elsőfokú bíróság szerint a vádlottak a betegeket tévedésbe ejtették és kárt okoztak, így megvalósult a csalás, amelyet a főorvos, egyik szülés-nőgyógyász kollégája és egy védőnő követett el 2003 és 2005 között több mint 80 alkalommal.

A tényállást az eljárás során lényegében a vádlottak sem vitatták, ám úgy vélték, hogy amit tettek, nem bűncselekmény, hiszen a betegektől kért pénz a költségeket fedezte.

Az egyik védő pénteken szóvá tette: álláspontja szerint a bíróság nem vette figyelembe kellő súllyal, hogy a tanúként meghallgatott betegek egy része még a büntetőeljárásban is köszönetet mondott az orvosoknak segítségükért, amelynek eredményeként gyermeke születhetett.

Az ügy akkor pattant ki, amikor egyes betegek az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz fordultak az orvosoktól kapott számlákkal.

Első fokon a másik orvos egymilliós pénzbüntetést kapott, a védőnőt büntetés kiszabása nélkül három év próbára bocsátotta a bíróság, továbbá többtucatnyi egykori betegnek ítélt meg 75 ezer és 400 ezer forint közti - összesen több millió forint - kártérítést, amelyet a vádlottaknak kell megfizetniük a kiszabott pénzbüntetésen felül.
Az elkövetők a vádbeli cselekmények alapján halmazati büntetésként legfeljebb négy és fél éves szabadságvesztést kaphattak volna.

A bíró a büntetéskiszabás kapcsán pénteken arról beszélt: súlyosító körülmény többek között a bűnszervezetben történő elkövetés és a hozzájuk fordulók kiszolgáltatott helyzetének kihasználása, míg enyhítő a jelentős időmúlás. A bíró kiemelte azt is, hogy a vádlottak nem folytatnak bűnöző életmódot, a társadalom hasznos tagjai.

A szóbeli indoklásban elhangzott, hogy a cselekményekben a kényszer, illetve a magyar egészségbiztosítás rendszere is szerepet játszott. Ugyanis az egészségbiztosító finanszírozása nem egyes beavatkozásokra vonatkozik, hanem összesített kalkuláció, amely nem mindig fedez minden költséget.

Miután viszont a vádbeli cselekményeknél a betegek és a kft. között semmiféle jogviszony nem volt, tőlük a cég nem kérhetett pénzt a beavatkozások költségeinek ellentételezésre, a történtek pedig ellentmondanak a szolidaritás és az egyenlő hozzáférés magyar egészségügyben rögzített alapelveinek - fejtette ki az eljáró bíró.

Az első fokú döntés ellen az ügyészség súlyosításért, a vádlottak és védőik felmentésért fellebbeztek, így az nem jogerős, a büntetőper a Fővárosi Törvényszéken folytatódik másodfokon - tudósított az MTI.

X   X    X
 

Több ezer per indulhat magyar orvosok és ápolók ellen
Fellebbeznek a Pesti Központi Kerületi Bíróság június 12-i elsőfokú ítélete ellen a közel 10 év óta hamisan vádolt orvosok annak érdekében, hogy kollégáikat ne helyezhessék vád alá hasonló, “kettős finanszírozás" ügyekből kifolyólag - tudatták közleményben.

2011 óta húzódik az a bírósági eljárás két orvos és egy ápoló ügyében, akik a Nyírő Gyula Kórház részlegébe vásároltak saját erőből 30-35 millió forint értékű, akkor még újdonságnak számító és az országban egyedülálló endoszkópos és lézersebészeti eszközöket. Mivel a társadalombiztosítás sem ismerte ezt az eljárást, ezért nem fedezte annak használatát, sőt a lézeres műtéteket a mai napig sem fedezi. Az orvosok ezért a betegeket arról tájékoztatták, hogy a hagyományos műtéti beavatkozás továbbra is ingyenes, de ha a modern laparoszkópiás műtétet választják, akkor az önköltséges beavatkozásnak minősül.

A modern technológia alkalmazása a betegek számára lényeges előnyökkel járt, például rövidebb gyógyulási idő, kevesebb fájdalom, kevesebb vérveszteség, jobb gyógyulási esélyek. A meghallgatott páciensek közül a tárgyaláson többen elmondták, hogy ennek a módszernek köszönhetik azt, hogy a méhüket nem távolították el, így esélyük maradt a gyermekvállalásra, amely a későbbiekben sikerrel is végződött.

Mind a mai napig megszokott eljárás, hogy amikor az állami finanszírozású kórháznak nincsen elegendő forrása ahhoz, hogy új, költséges eljárást vezessen be, vagy drága, jó minőségű eszközöket vásároljon, megállapodást köt magán tulajdonban álló vállalkozásokkal, annak érdekében, hogy a kórház magasabb színvonalú szolgáltatásokat nyújthasson pácienseinek. Számos példa igazolja ennek hatékonyságát, különösen a sebészetben, a képalkotó vagy a labordiagnosztikában.

A vád szerint az orvosok megkárosították a betegeiket, mert pénzt kértek el tőlük egy egyébként ingyenesen is elvégezhető OEP-finanszírozott beavatkozásért, ami kettős finanszírozásnak minősült volna. Az ügyben azonban a kórház 88 korábbi betegének mindegyike azt vallotta, hogy pontosan tisztában volt azzal, hogy választhat a modern, de fizetős és az elavult, de ingyenes eljárás között.
Az ügyben készült hivatalos OEP-szakvélemény az érintett páciensek esetét átvizsgálva megállapította, hogy a kettős finanszírozás ténye nem igazolható.

A vádlottak ügyvédje, Zamecsnik Péter szerint a bűncselekmény gyanúja tulajdonképpen a nyomozóhatóság ellen merülhet fel, hiszen annak ellenére, hogy az OEP szakvéleménye kimondta, hogy nem igazolható a kettős finanszírozás ezeknek a műtéteknek az esetében, nem ejtették a vádat.

A 2011. óta húzódó perben a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, mint első fokú bíróságon 2014. június 12-én nem jogerős elmarasztaló ítélet született Dr.Vereczkey Attila meddőségi és endoszkópos specialista, valamint a további két vádlott ügyében.  Az ítélet ellen a vádlottak fellebbeznek annak érdekében, hogy az azonos rendszer szerint működtetett egészségügyi szolgáltatást nyújtó kollégáikat is megvédhessék ezáltal az őket is fenyegető jövőben induló büntető eljárásoktól - áll a közleményben.