Nyugat-nílusi láz: Rég volt ilyen kevés fertőzés

Az idei szezonban még csak 12 ember fertőződött meg a Nyugat-nílusi láz vírusával az Európai Unió tagállamaiban, a szomszédos országokban pedig még senki. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) legfrissebb jelentése szerint Magyarországon július végéig egyetlen egy ember sem fertőződött meg ezzel a kórral.

A jelentés szerint június elejétől július végéig 12 esetet regisztráltak az unióban: Görögországban 10-et és Romániában kettőt. Halálos áldozata sem a tagállamokban sem a szomszédos országokban nem volt a fertőzésnek.

Mindez azért is említésre méltó, mert az utóbbi években több száz Nyugat-nílusi fertőzéses esetet regisztráltak Európában és még Magyarországon is volt halálos áldozata a kórnak (2018 - ban például 225 magyar kapta el a vírust és 15-en bele is haltak a fertőzésbe). Az alacsony esetszám persze változhat, hiszen ennek a betegségnek a szezonja novemberig tart.

A nyugat-nílusi vírus által okozott megbetegedések jellemzően egyébként olyan időszakokban fordulnak elő, amikor sok a szúnyog, mert a vírus szúnyogcsípéssel terjed. A fertőzés szempontjából a legnagyobb veszélyben az idősebbek vannak, akiknek gyengébb az immunrendszerük, valamilyen krónikus betegségben, magas vérnyomásban, cukorbetegségben, szívritmuszavarban vagy idegrendszeri zavarban szenvednek.

A vírusgazdák a madarak, közöttük pedig a szúnyogok révén terjed a kór, és az emberre is szúnyogcsípés útján kerül át. Embereknél a fertőzöttek 80 százaléka tünetmentesen vészeli át a betegséget, és vélhetőleg életre szóló immunitás alakul ki. Az esetek ötödében a megbetegedés túlnyomórészt enyhe tünetekkel - láz, izomfájdalom, fejfájás, nyirokcsomó-megnagyobbodás, bőrkiütések - jár, magától gyógyul. Az esetek kis hányadában (egy százalék körül) azonban a fertőzés agyhártya- vagy agyvelőgyulladást okozhat, ami bénuláshoz, kómához vagy a beteg halálához vezethet.