Nyugat-nílusi láz: rekordszámú magyar eset

Augusztus közepe és október vége között összesen 39 olyan agyvelő-, illetve agyhártyagyulladásos esetet regisztráltak Magyarországon, amelyet a nyugat-nílusi láz okozott. A betegség csupán egy százalékban okoz ilyen súlyos szövődményeket, tehát feltételezhető, hogy idén több ezren elkapták itthon ezt a szúnyogok által terjesztett betegséget.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ heti jelentései alapján július 24-től november 5-ig összesen 206 esetet regisztráltak Európában. A legtöbbet Romániában (93 eset), a második helyen Olaszországban (65) és a dobogó harmadik helyén Magyarország áll a 39 esettel. A többi európai országban csak néhányan fertőződtek meg: Spanyolországban és Ausztriában 3-3-an, Horvátországban, Cipruson, Bulgáriában 1-1-1 esetet jelentettek.

Magyarországon 12 megyében és a fővárosban is regisztráltak megbetegedéseket: a legtöbb eset Pest megyében (11), Budapesten (6), és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (5) volt.

A nyugat-nílusi lázról az Országos Epidemiológiai Központ is kiadott egy ismertetőt. Eszerint a betegség a zoonózisok csoportjába tartozó fertőző betegség, amelyet a szúnyogok által terjesztett nyugat-nílusi vírus okoz. A vírus alapvetően a madarak körében cirkulál, a madarak vérével - és az abban nagy mennyiségben jelen lévő vírussal - táplálkozó szúnyogok csípése révén terjed.

Ebben a természeti körben véletlenszerűen lehetnek érintettek a lovak és az ember, mint olyan fajok, melyeknek fertőződését követően vérükben nem nagy mennyiségben van jelen a vírus, így a betegség szúnyogok révén történő továbbterjedése szempontjából nem fertőzőforrások, de a megbetegedésüknek súlyos kimenetele (idegrendszeri megbetegedések) és annak gazdasági és társadalmi kára lehet.

A humán megbetegedés 80 százaléka tünetmentesen zajlik, a betegek többségénél influenzaszerű tünetek jelentkeznek (láz, fejfájás, izom- ízületi fájdalom, esetleg kiütések). A súlyos lefolyású, idegrendszeri tünetekkel járó megbetegedések (fertőzések 1 százaléka) főként időseket, csökkent immunitású (cukorbeteg, immunszupprimált) személyeket érintenek. Náluk agyvelőgyulladás, agyhártyagyulladás léphet fel.

Az idegrendszeri tünetekkel járó klinikai forma halálozási aránya általában 4-14 százalék között változik, de 70 éven felüliek esetében 15-30 százalék között alakul. A gyógyulás folyamata lassú, és maradandó elváltozásokkal zárulhat (krónikus fáradtság, emlékezetromlás, járási nehezítettség, izomsorvadás, depresszió stb.). A betegség lappangási ideje 3-14 nap.

A betegségnek nincs specifikus terápiája, sem ellene kifejlesztett védőoltás. A leghatásosabb megelőzési mód a természetes úton történő fertőzés elkerülésére a szúnyogcsípés elleni védelem (szúnyogriasztók, a test minél nagyobb felületét fedő ruházat).

Európában honos a betegség, a költöző madarak minden évben újra behurcolják, emellett az áttelelő szúnyogokban is életképes marad a vírus a következő szezonig. A betegség nyári-koraőszi szezonalitású.

A vírus nem csak természetes úton (szúnyogcsípéssel), hanem egészségügyi beavatkozások (véradomány, transzplantáció) révén is bejuthat egy fogékony szervezetbe és megbetegedést okozhat. Ennek megelőzésére a véradás és a szerv/szövet donáció során adatokat gyűjtenek az adományozó személy vírushordozása valószínűségének megítélésére.

Az Európai Bizottság irányelve és ennek a hazai jogrendbe beépült szabályait is tartalmazó EüM rendelet előírja, hogy átmenetileg (28 napra) ki kell zárni a véradásból azt a személyt, aki olyan területen járt, ahol a nyugat-nílusi vírus helyi fertőzésének kockázata áll fenn. Emiatt Európában minden tagországnak kötelező jelenteni a nyugat-nílusi láz megbetegedéseket június 1 - október 30. között elektronikus úton.

A nyugat-nílusi láz saját néven 2012. január 1-je óta jelentendő fertőző betegség Magyarországon. Korábban évente átlagosan 4-5 esetet regisztráltak, de az utóbbi években többször is 20 körüli esetet jelentettek. A mostani fertőzések száma ennek csaknem duplája.