Nyugdíjkilátások: öngondoskodás, de hogyan?

Az Eurostat előrejelzése alapján, Magyarországon a jelenlegi 24%-ról 2030-ra 34%-ra, míg 2040-re már 40%-ra emelkedik a 65 éven felüliek aránya. Az egész Európára jellemző demográfiai bomba egyik legsúlyosabb hatása a nyugdíjrendszer működésében mutatkozhat meg a következő évtizedekben. A Generali reprezentatív kutatásából kiderült, hazánkban is egyre többen ismerik már fel a demográfiai helyzetből és a járulékfizetők alacsony számából fakadó veszélyeket - ismertette a ma tartott Generali Nyugdíjkonferencián Paál Zoltán ügyvezető igazgató.

A megkérdezettek 62%-a például biztos abban, hogy várható nyugdíja nem lesz elegendő a kívánt színvonalú életvitelre, és csupán 5% gondolja, hogy nyugdíjából kellő módon meg tud majd élni. A megkérdezettek 72%-a szerint 2010-ben romlott a saját háztartásuk anyagi helyzete. A válaszadók szerint ahhoz, a majdani nyugdíjasok megfelelő ellátást kapjanak, emelni fogják a nyugdíjkorhatárt és a járulékokat, egyre kevesebb nyugdíjat tud kifizetni az állam, az egyén pedig vagy tovább dolgozik, vagy előtakarékossággal készül fel a nyugdíjas éveire.

Mindezek ismeretében nem meglepő az sem, hogy a kutatásban résztvevők több mint fele (53%) már gondolkodott azon, miből fog megélni idős korában. Azok a válaszadók, akik már aktívan foglalkoztak a nyugdíjas éveikről való gondoskodással, leginkább a házi, vagy a bankszámlán történő megtakarítást részesítik előnyben (30%) annak ellenére, hogy a spórolás ezen formája csekély, illetve semmilyen kamatot nem nyújt számukra.

28-28%-ot tesz ki azoknak az aránya, akik életbiztosítást kötöttek, vagy önkéntes magánnyugdíjpénztárba léptek. A nyugdíj melletti munkát illetve és az ingatlanbefektetést viszonylag kevés válaszadó tartotta kivitelezhető megoldásnak az időskori pénzügyi függetlenség eléréséhez.

A lehetséges nyugdíjcélú megtakarítások ismertségét is vizsgálta a kutatás, ami szintén érdekes eredményeket mutatott. A megtakarítási formák közül messze kiemelkedett az említések során az önkéntes nyugdíjpénztár (55%) és a nyugdíjcélú életbiztosítás (36%), de minden negyedik megkérdezett az egyszerű bankbetétet is felsorolta, mint lehetséges megtakarítási formát.

A nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezők 60%-a havonta 5-10 ezer forint közötti összeget tud félretenni erre a célra, 24%-uk pedig 10-20 ezer közötti összeget spórol meg, havi 20 ezer forint feletti összeget pedig 16 %-uk képes jelenleg megspórolni.