• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

    • Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

      Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

    • Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

      Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

Onkorehabilitációs ellátás indul külföldi példák alapján

Hírek 2022.11.07 Forrás: Weborvos
Onkorehabilitációs ellátás indul külföldi példák alapján

Az összetett kezelésekből adódóan a betegek panaszai és tünetei is széles spektrumon mozognak, így rehabilitációjuk is komplex szemléletet igényel.

Európában több mint 3 millió daganatos betegséget diagnosztizálnak évente. A fejlődő diagnosztikai és terápiás módszereknek köszönhetően egyre jobbak a túlélési és gyógyulási esélyek. Az onkológiai betegségekkel diagnosztizált páciensek túlélési aránya és túlélési ideje is javul. Azonban ezzel egyidejűleg nő azon betegek száma, akik a daganat, valamint a daganatellenes terápia okozta hosszú távú testi- lelki mellékhatásokkal számolhatnak. Ezért is hiánypótló az a komplex onkorehabilitációs ellátás, amely a napokban indul a Panoráma Poliklinikán - tudatta az intézmény közleményben.

Maga a daganat és az emiatt szükséges (sokrétű) kezelések is eredményezhetnek korai, ill. késői mellékhatásokat, szövődményeket. Egy daganatos betegség kapcsán műtétre, sugárkezelésre, szisztémás kezelésre (ez lehet kemoterápia, hormonterápia, célzott vagy biológiai terápia) lehet szükség. Az összetett kezelésekből adódóan a betegek panaszai és tünetei is széles spektrumon mozognak, ennek megfelelően ezek ellátása, rehabilitációja is komplex szemléletet igényel.

A rehabilitáció fontosságát több felmérés is alátámasztja

Az elmúlt évtizedekben egyre több kutatás történt a daganatos betegek hosszú távú életminőségének felmérésére, a páciensek későbbi élete során megjelenő (korábbi betegségből és kezelésekből adódó) szövődmények felderítésére, lehetséges kezelési módszerek megismerésére. Ennek megfelelően a nemzetközi szakirodalomban megjelent az onkológiai rehabilitáció („onkorehabilitáció”) fogalma, amely az onkológiai betegek pszichés és fizikális állapotának, életminőségének a javítását célozza. A külföldi (főleg Egyesült Államok és Nyugat Európa) egészségügyi ellátásban egyre elterjedtebb, hogy az onkológiai ellátás integrált részét képezi a páciensek teljes körű rehabilitációja.

A rehabilitáció fontosságát több felmérés is alátámasztja. Egy I-III stádiumú vastagbél tumoros nőket vizsgáló kutatás[1] során azt találták, hogy a fokozott fizikai aktivitás közel 50%-kal csökkenti a daganat-specifikus halálozást. Kutatásokkal kimutatták, hogy azon prosztatatumoros betegeknél, akik heti minimum 3 óra intenzív fizikai aktivitást folytatnak 61%-kal csökken a prosztatarákhoz köthető halálozás azokhoz képest, akik csak 1 órát mozognak[2].

Azon nőknek, akiknél a daganat kialakulásakor 30 kg/m2 feletti a testtömeg indexe szignifikánsan magasabb a kiújulási rizikó, mint akiknek 30 kg/m2 alatti[3].

Emellett sok vizsgálat kimutatta, hogy ez a betegcsoport fokozottan ki van téve a depresszió és szorongás kockázatának. A rákbetegek 25-50%-ának distressz szintje emelkedett[4]. Major depresszió a betegek 10 % -ában fordul elő. A szorongás 50-70%-ban érinti a daganat miatt kezelt betegeket (minimum minden második daganatos betegnél jelentkezik szorongás a betegséggel való küzdelem valamely pontján). Ennek mértéke változik a betegút során: műtét után 35,8 %, adjuváns (kiegészítő) kezelés során 53,7 %, követés alatt 61,5 %-ra emelkedik a szorongó betegek aránya. A követés, valamint kontrollvizsgálatok alatt fokozódó szorongás is mutatja, hogy a kezelések befejeztével is szükség van a betegek pszichés támogatására.

Rehabilitáció a testi-lelki tünetek enyhítésére

Mindezek az adatok, valamint az ennek megfelelő nemzetközi trendek is egyértelműen mutatják a daganatos betegek rehabilitációjának szükségességét. Mivel a panaszok, tünetek is sokfélék lehetnek, így ezek ellátása is egy komplex szemléletmódot igényel, különféle szakemberek bevonásával, minden egyes betegnél személyre szabott rehabilitációs tervvel.

Ennek megfelelően az onkorehabilitáció során - többek között onkológus, dietetikus, gyógytornász, onkopszichológus segítségével - egy terápiás tervet készít el a szakmai csapat, amely segíti a beteg rizikófaktorainak (a betegséget kiváltó vagy fenntartó kockázati tényezők) csökkentését, a kezelést követően fennmaradó testi és lelki tüneteinek enyhítését, lehetőség szerint elmulasztását. Az onkorehabilitáció minden esetben csapatmunkát jelent, amelynek legfontosabb szereplője a beteg és a hozzátartozói. Az ő igényeiknek és lehetőségeiknek megfelelően kell, - egy szakmai team segítségével - a teljes felépüléshez szükséges lépéseket kialakítani.

Az onkorehabilitáció célja és feladata

Az onkológiai rehabilitáció segít:

-       a kiújulás, áttétképződés felderítésében, a második daganat kialakulásának lehetőség szerinti megelőzésében, kiszűrésében,

-       a rizikófaktorok felismerésében, mérséklésében

-       a daganat hosszú távú mellékhatásainak monitorozásában (pszichoszociális, fizikai, immunológiai mellékhatások), kezelésében

-       a daganatellenes kezelés hosszú távú mellékhatásainak megelőzésében, ellátásában,

-       a további gondozás, ellátás megtervezésében,

-       az életminőség javításában, szinten tartásában a kezelések alatt és után.

Hivatkozások:

[1] Mey Meyerhard JA, Giovannucci EL, Holmes MD, et al.: Physical activity and survival after colorectal cancer diagnosis. J Clin Oncol 2006; 24: 3527–3534.

[2] Kenfield SA, Stampfer MF, Giovannucci E, Chan JM: Physical activity and survival after prostate cancer diagnosis in the Health Professionals Follow-Up Study. J Clin Oncol 2011; 29: 726–732.

[3] Sestak I, Distler W, Forbes JF, et al.: Effect of body mass index on recurrences in tamoxifen and anastrozole treated women: An exploratory analysis from the ATAC trial. J Clin Oncol 2010; 28: 3411–3415.

[4] Muszbek és mtsai 2006

Legolvasottabb cikkeink