• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Őssejtek állhatnak az érbetegségek hátterében

Hírek Forrás: MTI

Egy korábban nem ismert őssejttípus lehet felelős az érelzáródásokért?

Egy korábban nem ismert őssejttípus lehet felelős az érelzáródásokért, amelyek szívrohamhoz vagy szélütéshez vezetnek - vélik egérkísérleteik eredménye alapján amerikai kutatók. Eddig azt feltételezték a szakemberek, hogy az érfalak simaizomsejtjei a koleszterin- és zsírlerakódásokkal együtt felelősek az artériák elzáródásáért. A Kaliforniai Egyetem (Berkeley) kutatóinak a Nature tudományos magazin legfrissebb számában közzétett tanulmánya (www.nature.com) szerint azonban nem erről van szó.

A kutatók genetikai nyomkövetéssel határozták meg a "bűnös" sejtet, amely egy új típusú őssejt, az úgynevezett multipotens érőssejt. "Először mutattunk bizonyítékot arra, hogy az érbetegség valójában egyfajta őssejtbetegség" - közölte az egyetem sajtóközleményében Song Li kutatásvezető, a Berkeley Őssejtközpont munkatársa.

"Ez a munka forradalmasíthatja az érbetegségek terápiáját, mert most már tudjuk, hogy inkább az őssejtek, nem pedig a simaizomsejtek a valódi terápiás célpontok" - tette hozzá Li.

"Áttörést jelentő, provokatív munka, mert kétségbe vonja a meglévő dogmát" - vélekedett a tanulmányról Deepak Srivastava, aki a kardiovaszkuláris- és őssejtkutatásokat vezeti a San Franciscó-i Gladstone Intézetben, és aki a kutatók által felhasznált egérérszövetek egy részét kollégái rendelkezésére bocsátotta. Bár ígéretesek az új eredmények, szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy az állatkísérletekben elért eredmények sokszor nem alkalmazhatók az embernél.