Összegezték a Coviddal foglalkozó eddigi kutatásokat az ELTE-n

Az ELTE TTK kutatói a súlyos Covid-19 betegséggel kapcsolatos több mint ezer tanulmányt dolgoztak fel, amelyekből kiderül, hogy melyek a rizikófaktorok, illetve milyen okai lehetnek a betegség eltérő erejű lefolyásának.

Mint az ELTE keddi közleményében írták, a koronavírus-járvány az egész világot sújtotta, de a megbetegedések és a halálozások száma nagyon egyenlőtlenül oszlik meg a földrajzi régiók között, és az egyéni kockázatot jelentősen befolyásolta a fertőzött egyén, a fertőző vírustörzs, illetve a környezet néhány tulajdonsága.

A Covid-19 klinikai lefolyása és kimenetele igen változatos. Annak a megértése, hogy egyes emberek miért esnek át a fertőzésen tünetmentesen, míg mások az életüket vesztik, mind a betegség gyógyításához, mind a járvány kordában tartásához elengedhetetlen.

Zsichla Levente, az ELTE biológia szakának hallgatója és témavezetője, Müller Viktor, a TTK Biológiai Intézetének docense több mint ezer tanulmányt elemeztek, hogy átfogó képet adjanak arról, milyen folyamatok hogyan befolyásolják a Covid-19 súlyosságát az egyén szintjén.

Tanulmányukban, amely a Viruses című tudományos folyóiratban jelent meg, egyebek mellett részletesen vizsgálták a demográfiai tényezők szerepét (életkor és biológiai nem, illetve ehhez kapcsolódóan a terhesség), a betegség kölcsönhatásait más fertőző és nem fertőző háttérbetegségekkel, valamint a genetikai polimorfizmusok, az életmód, a mikrobióta és a kialakult immunmemória befolyását. Ezen túl áttekintették a koronavírus genetikai változatosságának, valamint az olyan környezeti tényezőknek a hatását, mint a légszennyezés és a társadalmi-gazdasági helyzet.

Vizsgálatukból többek között kiderült, hogy a magas életkor a Covid-19 halálozás legerősebb kockázati tényezői közé tartozik. Ezt a hatást először 2020 elején jelentették, és azóta számtalan kutatás erősítette meg. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy felnőtteknél a halálozás kockázata körülbelül minden 6-7 életévente megduplázódik, és (a világjárvány első nagy hulláma esetében) a 65 és 75 év közötti korosztálynál már meghaladta az 1 százalékot. A jelenségért felelős lehet a tüdő szöveteinek és az immunrendszernek az öregedése, és a korral járó steril szisztémás gyulladási szint megemelkedése is.

A krónikus betegségek egy része is növeli a súlyos Covid-19 kockázatát, ugyanakkor akadnak kivételek és ellentmondásos esetek. Míg az elhízás, a cukorbetegség, a magasvérnyomás-betegség, a krónikus vesebetegség, illetve szív- és érrendszeri megbetegedések biztosan kockázatnövelő rizikófaktornak számítanak, addig több immunológiai, neurológiai és mentális megbetegedés esetén az eredmények a mai napig nem egyöntetűek. A tüdőbetegségeken belül is akad ilyen ellentmondás.

Az adatok alapján a férfiak körülbelül kétszer magasabb kockázattal érintettek a súlyos kimenetelű Covid-19 fertőzésben, és nemcsak az idősek között, hanem életkortól függetlenül is. Mivel más vírusos légúti megbetegedések (például influenza) és fertőző tüdőgyulladás esetén is mutattak ki hasonló összefüggéseket, így ennek a mechanizmusa valószínűleg nem kizárólag a Covid-19-re jellemző. Több X-kromoszómához köthető gén szerepe és más, az immunrendszerben kulcsszerepet betöltő gének eltérő kifejeződése húzódhat meg a jelenség hátterében.

Az összegzés szerint a nők körében a súlyos kimenetelű Covid-19 betegség kockázata kisebb, mégis nagyobb arányban megfigyelhető a poszt-Covid-19 szindróma kialakulása. A terhesség pedig külön kockázati tényezőt jelent a fertőzés lefolyására, a terhes fertőzött nőknél gyakrabban alakul ki terhességi magasvérnyomás-betegség, gyakrabban kerülnek intenzív osztályra, és a következmények a magzatot/csecsemőt is érinthetik.

A rossz társadalmi-gazdasági helyzet, így a szegénység, a rossz lakhatási körülmények vagy az etnikai kisebbséghez tartozás több országban kimutatott kockázati tényező. Kevéssé meglepő, és a kutatási eredmények adatokkal is alátámasztják, hogy a rendszeres fizikai aktivitás és az egészséges táplálkozás jótékony hatással van az általános egészségre és a Covid-19 kimenetelére is, míg a túlzott alkoholfogyasztás növeli a súlyos betegség kockázatát.

Mint írták, annál meglepőbb viszont, hogy a légzési funkciókat jelentősen károsító dohányzás hatása a SARS-CoV-2 fertőzés klinikai kimenetelére a mai napig eldöntetlen. Ezzel szemben a nagy koncentrációjú szállópornak való hosszútávú kitettséget egyre több kutatás hozza kapcsolatba a súlyos koronavírus-betegséggel - olvasható az összegzésben.