Ha Ausztriában leépítették volna az ágykapacitást - ahogy azt sokan a járvány előtt követelték -, összeomlott volna a rendszer
A koronavírus-világjárvány megmutatta, hogy az egészségügyi rendszeren nem szabad spórolni, ha Ausztriában leépítették volna az ágykapacitást - ahogy azt sokan a járvány előtt követelték -, összeomlott volna a rendszer - jelentette ki Thomas Szekeres, az osztrák orvosi kamara magyar származású elnöke szerdán Bécsben.
Szekeres hangsúlyozta, hogy az egészségügyben dolgozók sokszor emberfeletti munkája arra is rávilágított, hogy nemcsak több pénz kell a rendszerbe, hanem a jövőben több képzett ápolóra és orvosra is szükség lesz. Kifejtette, hogy a bruttó hazai termék (GDP) összekapcsolása az egészségügyi kiadásokkal az ilyen és a jövőben várható hasonló világjárványok esetén nem célravezető, hiszen válság idején csökken a GDP, de nem engedhető meg, hogy vele párhuzamosan - különösen egészségügyi válság esetén - az egészségügyi rendszerbe fektetett pénz is csökkenjen. Ahogy fogalmazott, "ez naivan ostoba tett lenne, épp ellenkezőleg, járvány idején többet kell költeni az egészségügyre".
Rámutatott, hogy a kezdeti hibákból tanulni kell, legyen szó akár oltóanyag- vagy eszközbeszerzésről, akár az oltási kampány szervezéséről. Nehezményezte például, hogy a háziorvosokat túl későn kapcsolták be az oltási kampányba, pedig éppen ők azok, akik az orvos-beteg bizalmi kapcsolat talaján a legtöbbet tehetik azért, hogy a kétkedőkben eloszlassák a félelmeket és aggodalmakat az oltással szemben.
Szekeres szorgalmazná a különböző - oltási, járványügyi, gyógyszerkezelési - adatbázisok mielőbbi, adatvédelmi szempontból anonimizált összekapcsolását, mert "az sokat segítene az összefüggések gyorsabb és hatékonyabb feltárásában". Példaként említette, ha tudható, hány olyan ember fertőződött meg, aki már mindkét oltását megkapta, könnyebben lehetne következtetni arra, hogy elérkezett az ideje a koronavírus elleni vakcinákat az új mutánsokhoz igazítani. Hozzátette, az eddig ismert tanulmányok alapján azzal számolnak, hogy évente szükség lesz egy emlékeztető oltásra.
Az oltás esetleges kötelezővé tételéről szólva kijelentette, Ausztriában ez nem jöhet szóba, de üdvözölné, ha legalább az újonnan belépő egészségügyi dolgozóknál előírnák az oltási igazolás meglétét. Úgy véli, nem jutalmazással kell az embereket oltásra motiválni, hanem sokkal inkább a jelenleg ingyenes koronavírusteszteket - amelyek most még adott esetben kiváltják az oltási igazolást, és ezáltal belépőül szolgálnak az élet minden területén - kell előbb-utóbb díjkötelessé tenni.
Ausztriában eddig 5 062 422 ember kapta meg a SARS-Cov-2 koronavírus okozta betegség (Covid-19) elleni vakcina első adagját, mindkettőt pedig 3 813 918-an. Az elmúlt 24 órában 332 embernél igazolták újonnan a vírusfertőzést, a járvány kezdete óta 652 354 pozitív esetet regisztráltak. A kórházban ápoltak száma jelenleg 114, az intenzív kezelésre szorulók 33-an vannak. A Covid-19 szövődményeibe az elmúlt napon két ember halt bele, a járvány halálos áldozatainak száma így 10 726-ra emelkedett. A betegségből felgyógyultak száma 639 154.