Otthonszülés: A rend hiánya szüli a pereket

Amikor egy ország egészségpolitikája és törvénykezése elhatározza, hogy az otthonszülés jogát törvényben biztosítja, azt mondja ki, hogy senkit sem lehet akarata ellenére arra kényszeríteni, hogy csak és kizárólag a kórházi ellátást vegye igénybe. Így mindenkinek esélye lehet megfelelő tájékoztatás után a szülési alternatívák közül választani, mégpedig az arra felhatalmazott szakemberek segítségével, és rendezett körülmények között. Az otthonszülésben résztvevő bába és/vagy szülésznő tevékenységét Magyarországon a 35/2011.(III.21.). számú kormányrendelet szabályozza. Sajnos a mai napig nagy hiányosságokkal – írta Rozsos Erzsébet ápolásetikus a nepszava.hu oldalán.

Az a szokás, hogy az anyák jó szabályozás hiányában úgy szüljék meg szándékosan otthon a gyermeküket, hogy közben azt állítják, véletlenül történt így, semmiképpen sem biztonságos. Mégis tudható, hogy a 2006-2007-ben a nyilvánosságra került, „véletlen" otthonszülések zöme tervezett volt. Viszont több esetben is riasztani kellett a mentőket. A ma már közismert előzmények után végül Geréb Ágnest mint független bábát, korábban szülészorvost 2018-ban két év letöltendő fogházra ítélték. A bíróság szerint az otthonszüléseket vezető nőgyógyász és bába megszegte a szakmai szabályokat.

A kérdések az ítélet után csak szaporodnak. Ha idejében elindul az otthonszülés a gyakorlatban is alkalmazható etikai, jogi szakmai szabályozása, sor kerül-e illegális gyakorlatra? Hol maradt a rendszer felépítése, a hatáskörök, a kompetenciák rendbetétele, az intézeten kívüli szülésvezetésre illesztett protokollok megfogalmazása? A regisztráció előírása az otthonszülési gyakorlatban résztvevők számára? A bejelentési kötelezettség, a szupervízió megszervezése? Az Országos Mentőszolgálattal való kapcsolattartás törvényerejű szabályozása? A mindenkori kontaktszemély meghatározása a kórházban? Kinek a hibájából maradt el mindez? Az orvos szakmáéból? A szaktárcáéból? A jogalkotáséból? Vagy szépen csak hagyták az egészet?

Ha nem akarunk több „úttörőt", illegális gyakorlatot látni, akkor rá kell szorítani az orvosi birodalom tagjait, hogy rakják rendbe a szakmai protokolljaikat. Döntsék el, hogy mit engednek át a magasan képzett nem orvos szakembereknek, milyen területeken, milyen előképzettség és gyakorlat mellett. Mert bár érik a következő tragikus eset, a kiterjesztett hatáskörű ápolókra vonatkozó orvosi kompetenciák átadását a doktorok mindmáig negligálják

De a tanulópénzt az otthonszülésen kezdtük el megfizetni. Boldogabb országokban a szülésznők a komplikációk észlelése után a jól felszerelt mentőautóban, kitűnő utakon, állandó telefonkapcsolattal sietnek a kórházba a vajúdó anyával. A műtőben a bemosakodott team magasba tartott kézzel várja őket. Egyetlen szó, vagy hang sincs. A szülésznő megvizsgálja az asszonyt, még egyszer utoljára, és kimondja a végső szót: „Átadom."

Az orvostársadalomtól, a törvényalkotótól, a képzésért felelősöktől talán még időben tudakolom: a következő bírósági tárgyalás szereplői a kiterjesztett hatáskörű ápolók lesznek-e?