• nátha
    • A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

      A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

    • Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

      Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

    • Itt az ősz, már támadnak a vírusok

      Itt az ősz, már támadnak a vírusok

  • melanóma
    • Melanoma: Nem csak nyáron kell figyelni

      Melanoma: Nem csak nyáron kell figyelni

    • Öt fontos tudnivaló a most aktuális anyajegyszűrésről

      Öt fontos tudnivaló a most aktuális anyajegyszűrésről

    • Itt az éves anyajegyszűrés ideje!

      Itt az éves anyajegyszűrés ideje!

  • egynapos sebészet
    • Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

      Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

    • Jó ütemben halad az egynapos sebészetek fejlesztése

      Jó ütemben halad az egynapos sebészetek fejlesztése

    • Lassan elkészül az orosházi kórház egynapos sebészeti részlege

      Lassan elkészül az orosházi kórház egynapos sebészeti részlege

Palkovics: a kormány a kutatók mellett áll

Hírek Frissítve 2018.12.06 Forrás: MTI
Palkovics: a kormány a kutatók mellett áll

Lovász László: ne tartsa vissza a miniszter az Akadémia első negyedéves finanszírozását, a lépés méltatlan.

A kormány fontosnak tartja, hogy a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer átalakításakor az átmeneti időszakban is lehetővé tegye a Magyar Tudományos Akadémia zavartalan működését, hiszen alapelvünk, hogy értek nem veszhet el - mondta Palkovics László innovációs és technológia miniszter az MTA csütörtöki rendkívüli közgyűlése kapcsán tartott sajtótájékoztatón Budapesten. Hozzátette: éppen ezért a kormány biztosítani fogja a kutatóintézetekben dolgozók bérét mindaddig, amíg az új struktúra létre nem jön. A miniszter azt is kiemelte, hogy hamarosan kiírják az új pályázatokat, amelyek az innovációs ökoszisztéma valamennyi szereplője számára elérhetővé válnak.

Palkovics László hangsúlyozta: az előzetes tervek ellenére azért nem ment el az MTA rendkívüli közgyűlésére, mert a testület elé olyan anyagok kerültek, amelyek "méltatlanok az MTA közgyűléséhez és nem tartalmaznak olyan pontokat, amelyekkel az akadémia köztestületét terhelni kellene".

"Az akadémia költségvetése 64 milliárd forint, ebből mindössze 17 milliárd a kutatás egy bizonyos támogatása, az akadémián megvannak a források a dologi költségek fedezésére a következő néhány hónapra" - tette hozzá egy kérdésre válaszolva a miniszter.

Palkovics László hangsúlyozta: az előzetes tervek ellenére azért nem ment el az MTA rendkívüli közgyűlésére, mert a testület elé olyan anyagok kerültek, amelyek méltatlanok az akadémia közgyűléséhez. "Ezek egyrészt tájékoztató, az eddigi tárgyalások eredményeit összefoglaló, a sajtóban is megjelent anyagok, másrészt az MTA elképzeléseit tartalmazza, de a közgyűlés nem munkaszervezet, ezek az anyagok nem tartalmaznak olyan pontokat, amelyekkel az akadémia köztestületét terhelni kellene" - vélekedett.

Mint mondta, a hazai innovációs rendszer jelenlegi állapota nagyon messze van azoktól a lehetőségektől, amelyeket a kutatói közösség el tudna érni és - tette hozzá - az elmúlt harminc évben senki sem vette kellően komolyan a kutatás-fejlesztés és az innováció ügyét.

Felidézte: a kormány fél évvel ezelőtt hatalmazta fel a minisztériumot arra, hogy a magyar kutatás-fejlesztési és innovációs rendszert egységessé, hatékonnyá tegye és továbbfejlessze. Hozzáfűzte: a nemrég megjelent tízpontos kormányhatározat jelölte ki azokat a feladatokat, amelyeket el kell végezni a következő négy hónapban, március 31-ig.

A miniszter kitért arra, hogy Magyarországon jelenleg négy, lényegileg elkülönülő rendszerben folyik kutatás, innováció: az egyetemeken, az állami kutatóintézetekben, az MTA kutatóhálózatában és a vállalatok kutatási rendszerében.

"A kormány nem elvenni, hanem adni akar, ezért jelentősen meg akarja változtatni a kutatásra fordítható összegeket, a kutatási feltételrendszert. Ehhez a struktúrát is át kell tekinteni, az MTA kutatási rendszere pedig lényegében nyolcvan éve nem változott" - jelentette ki.

Kiemelte, hogy a most javasolt rendszer megegyezik az EU kutatástámogatási struktúrájával és három elemet tartalmaz: a kiváló kutatási rendszert, a különböző gazdasági és társadalmi kihívásokra válaszoló kutatások finanszírozását, valamint az innovációs rendszer finanszírozását.

"Úgy gondoljuk, hogy nem intézetet kell finanszírozni, hanem a kiváló kutatókat szabad, sőt kell. A folyamatok, amelyek elindultak, semmifajta viszonyban nincsenek az akadémia függetlenségével, köztestületével, az MTA köztestületének minden jogosultsága sérthetetlen, azt az Alaptörvény garantálja, viszont kutatóintézet-hálózatára ugyanúgy vonatkoznak az említett elvárások" - jegyezte meg.

Szólt arról, hogy a kormány megpróbál segítséget nyújtani az MTA-nak a rendszert átalakításához, ezért jött létre az MTA Kutatóhálózati Tudományos Elnöki Bizottsága, amelynek 14 tagjából hetet az akadémia, hetet pedig a kormány delegált. "Azt várjuk, hogy a testület február végéig letegye javaslatát arra, milyen formában gondolja működtetni az akadémia az elkövetkező időszakban kutatóintézeti hálózatát. Ennek lehet olyan eleme, hogy bizonyos kutatócsoportokat nem kíván tovább működtetni, együttműködhet más intézményekkel és be is zárhat kutatóintézeteket" - beszélt a részletekről a miniszter.

Kérdésekre válaszolva Palkovics László elmondta: a rendkívüli közgyűlés előtt, hétfőn délután személyesen találkozott Lovász Lászlóval, az MTA elnökével és a beszélgetés után bizakodva álltak fel, aztán változott a helyzet.

A miniszter szintén újságírói érdeklődésre arról is beszélt, hogy 2017-ben Magyarországon a teljes kutatás-fejlesztési és innovációs ráfordítás 517 milliárd forint volt, ami akkor a GDP 1,33 százalékát jelentette. "A cél, hogy 2020-ig ez az arány 1,8 százalékra menjen fel, az uniós átlag 2,2 század környékén lesz akkor. Amit biztosan elértünk, az a közösségi és gazdasági források közötti arány, nálunk most nagyjából egynegyed-háromnegyed ez az arány. 2021-ben az EU másfajta kutatásfinanszírozási rendszerre tér át, nagyjából 100 milliárd eurót fog az unió elkölteni, ehhez a struktúrához kell Magyarországnak is alkalmazkodnia".

MTA: biztosítsa a kormány az akadémiai kutatóhálózat első negyedévi teljes finanszírozását

 Az MTA arra kéri Palkovics László innovációs és technológia minisztert, hogy ne tartsa vissza az akadémiai kutatóhálózat 2019. első negyedévi finanszírozását - mondta Lovász László elnök a köztestület rendkívül közgyűlése utáni sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten. Hozzáfűzte: a miniszter jelenleg a 2019. első negyedévi teljes finanszírozás mintegy felét, a béreken felüli, dologi kiadásokra fordítható összeget visszatartja az ITM és az MTA közötti teljes megállapodás megszületéséig arra hivatkozva, hogy egyébként az "akadémia nem csinálna semmit".

Ez a lépés méltatlan az akadémiához és a kormányhoz is - fogalmazott az MTA elnöke. Felidézte: az Országgyűlés által elfogadott 2019. évi költségvetési törvény az MTA korábbi költségvetésének mintegy kétharmadát, közte a kutatóhálózat fenntartásával kapcsolatos forrásokat az ITM-hez irányította át.

Lovász László hangsúlyozta azt is: a közgyűlés elvárja, hogy az átvilágítás próbáját kiálló akadémiai kutatóintézetek alapfinanszírozása hosszú távra biztosított legyen.

Az átvilágítást az MTA Kutatóhálózati Tudományos Elnöki Bizottsága végzi el március 31-ig, amelynek hét tagját az akadémia, hét tagját pedig az ITM delegálja - mondta.

A rendkívüli közgyűlés emellett nagy többséggel elfogadta Az MTA stratégiai koncepciója a tudomány szerepére a hazai innovációs rendszer megújításában című dokumentumot is, amely szerint lényeges változtatás csak akkor fogadható el az akadémiai kutatóhálózatban, ha azt a magyar tudományosság érdekeit szem előtt tartó alapos elemzés támasztja alá - emelte ki az MTA elnöke.

Lovász László a sajtótájékoztatón elmondta azt is: nagyon sajnálja, hogy Palkovics László távolmaradásával nem méltatta az akadémia legfőbb döntéshozó szervét, a közgyűlést arra, hogy közvetlenül is bemutassa elképzeléseit. Nem az MTA élezte ki a viszonyt a kormánnyal - szögezte le az MTA elnöke, hozzátéve, hogy hamis az a vád, amely szerint az akadémiai kutatóhálózat nem elég hatékony, hiszen ha a eredményességet a finanszírozás nagysága függvényében vizsgáljuk, az MTA kutatóhálózata Európa leghatékonyabbjai közé tartozik.

Kitérve a többször elhangzott vádra, amely szerint az MTA politizál, Lovász László úgy fogalmazott: az akadémiának kötelessége, hogy olyan kérdéseket vizsgáljon és olyan tudományos eredményeket közvetítsen a döntéshozók felé például a környezetvédelem terén, amelyek hatással lehetnek szakpolitikai döntésekre. Az MTA kutatói pedig szabadon fejthetik ki a véleményüket és nyilatkozhatnak magánemberként politikai kérdésekről is.

Az MTA közgyűlésének legfontosabb határozatai.

MTI Fotó: Mohai Balázs

Legolvasottabb cikkeink