Mikor lett rajtunk úrrá az ételallergia?

A britek Nébihje, a Food Standards Agency november végén közzétette, hogy a 2016 óta végrehajtott 2862 véletlenszerű ellenőrzésből 673 alkalommal (vagyis az esetek közel negyedében) fordult elő, hogy olyan ételmintákat foglaltak le, amik fel nem tüntetett allergéneket tartalmaztak. A hivatal egy olyan élelmiszer-biztonsági stratégián dolgozik, ami az éttermek, büfék, vendéglátóhelyek és boltok sűrűbb ellenőrzésével és komolyabb büntethetőségével jár majd, írja a qubit.hu.

Mire 1906-ban az osztrák Clemens von Pirquet megalkotta az allergia kifejezést, már több orvos elismerte, hogy különböző ételek bőrproblémákat, asztmát, gyomor-bélrendszeri gondokat, vagy akár elmezavart is okozhatnak. Hivatalosan viszont csak az 1930-as években vált elfogadottá az ételallergia mint az allergia egyik válfaja, addig áltudománynak vélték. A súlyos, látványos reakciók esetében már ekkor viszonylag könnyű volt visszavezetni egy-egy élelmiszerre vagy összetevőre az ételallergiát, de a kevésbé egyértelmű esetekben még az ételallergia tényén is vitatkoztak az orvosok.

A brit egészségügyi szolgálat, az NHS tavaly arra figyelmeztette a lakosokat, hogy a brit kutatásokon alapuló amerikai ajánlás szerint már 4-6 hónapos kortól érdemes bevinni a mogyorót a csecsemő étrendjébe, a kutatási eredmények alapján ugyanis így 5 éves korukra 81 százalékkal csökkenthető az allergia kialakulásának esélye. Arra azonban a mai napig sincs egyértelmű válasz, hogy minek köszönhető az ételallergiában szenvedők egyre nagyobb aránya. Matthew Smith szerint ennek az átfogó allergológiai kutatások hiánya a legnagyobb oka, de a kutató attól is tart, hogy az emberek nem is fogadnák túl szívesen azok eredményeit – a konklúzió ugyanis minden bizonnyal az lenne, hogy fel kell adni a modern élet kényelmét, és alaposan újra kellene tervezni az étrendünket is.