Az idősotthonokban élők ellátásának helyzetéről tartották a harmadik nyilvános parlamenti meghallgatást pénteken, Budapesten.
![]() |
A megszólalók szerint a háttérben az eltérő finanszírozás áll, mert az emelt szintű otthonok kevesebb állami normatívát kapnak. Horváthné Kardos Anna, a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány képviselő elmondta jogszabály-módosításra lenne szükség, hogy ne legyen különbség az emelt szintű és az alapszintű normatíva összege között.
Korózs Lajos, az Országgyűlés Ifjúsági, Szociális és Családügyi Bizottság szocialista elnöke hozzátette: az éves normatív támogatás két évvel ezelőtt 769 ezer forintról 560 ezer forintra csökkent ellátottanként, ami összességében több milliárd forint megtakarítás az állami költségvetésben.
Mint mondta: át lehet minősíteni az emelt szintű ellátást alapszintűre, de csak a bentlakók egyetértésével. Ha a visszaminősítésbe az ellátott nem járul hozzá, a fenntartó a szerződést nem mondhatja fel - ismertette a törvényt a volt szociális államtitkár.
A bizottsági elnök a meghallgatáson elmondta: javaslatot tesz a munkaügyi és szociális miniszternek, hogy hozzon létre egy munkacsoportot, amelyben az intézményfenntartók, az ellátottak és az érintett minisztériumok képviselői javaslatot tesznek a helyzet megoldására, hogy még a költségvetési törvény elfogadása előtt törvénytervezet készülhessen.
Az ülésen szót kért az Arany Alkony Paskál Otthonban megalakult érdekvédelmi szövetsége elnöke. Veres Lajos hozzászólásában azt kérte, hogy az állam vállaljon garanciát a lakók elhelyezésére, ha ezek az intézetek tönkremennek. Az érdekvédelmi szövetség elnöke szerint az állami támogatást ellenőrizni kell az igénybe vevő intézményeknél, hogy a pénzt ne lehessen "meggazdagodásra" fordítani.
"Tisztességtelenül működnek ezek az intézetek, törvénytelenek, gátlástalanok, embertelenek" - fogalmazott az elnök, hozzátéve, hogy az ellátottak által befizetett milliárdokból gazdagodtak meg ezen intézetek vezetői.
Huszár László, az Aranykor Kht és az Arany Alkony Kht. operatív ügyvezetője az ülésen visszautasította az elhangzott vádakat. A vezető ismertette a szociális törvény végrehajtási utasításait, amely szerint egy 150 férőhelyes intézményben heti hat óra orvosi ellátás a kötelező, ezzel szemben a csepeli otthonban az emelt szintű szolgáltatásban részesülőknek havi több mint száz órában biztosítják az ellátást. Az intézményi orvoson kívül belgyógyászt, ortopédiai szakembert, pszichiátert is alkalmaznak helyben.
Az ügyvezető az ülés után az MTI-nek elmondta: a kht. tíz éve magas szintű orvosi ellátást nyújt a bentlakóknak, bőven a jogszabályban előírt kötelezettségen felül.
Mint mondta: a lakók többsége megértette, hogy a normatívából képtelenség fenntartani az emelt szintű otthonokat. Egy gondozott havi ellátása 130 ezer forintba kerül. Hozzátette: csökkent az állami normatív támogatás összege, viszont a rezsi- és működési költségek emelkedtek, valamint a szakdolgozók bérét is szinten kell tartani.
Huszár László kiemelte: 2006 őszén levelet írtak a szaktárcához, jelezve, hogy ha ez a tendencia folytatódik, akkor az emelt szintű otthonok működésképtelenek lesznek. A levélben azt kérte, szülessen megnyugtató megoldás a helyzet rendezésére. A válaszlevélben azt közölték, nemhogy csökken, de 2008-tól megszűnik az emelt szintű otthonok számára a támogatás.
Arra a kérdésre, hogy mi lesz azokkal a bentlakókkal, akik "alól kicsúszik" a bentlakásos intézmény, Huszár László azt válaszolta, azon intézményeknek, amelyeknek szerződésük van az önkormányzatokkal, a helyhatóságoknak kell megoldani a lakók elhelyezését.