Semmelweis emlékérmét bocsátott ki az MNB

Emlékérme-kibocsátással tiszteleg a 200 éve született Semmelweis Ignác előtt a Magyar Nemzeti Bank, amely 10 ezer forint névértékű ezüst és 2 ezer forint névértékű színesfém emlékérmét ad ki az "anyák megmentője" tiszteletére szervezett ünnepi tudományos ülés keretében szombaton, a Semmelweis Egyetemen.

Az emlékérmék a Semmelweis-emlékév keretében jelennek meg - közölte az MNB pénteken az MTI-vel.

Mindkét érme azonos érmeképpel jelenik meg, csak értékjelzésükben különböznek: előlapjukon Semmelweis Ignác félalakos portréja látható kézjegyével és ruházatába rejtve az 1818-1865 évszámokkal, amelyek Semmelweis Ignác születési és halálozási évére utalnak. Itt találhatók a kötelező alaki kellékek is; a 10 ezer és 2 eezr forint értékjelzés, a Magyarország felirat, valamint a különleges biztonsági elemet is tartalmazó BP. verdejel.

Az érmék hátlapján az az elképzelt kórházi jelenet elevenedik meg, amint előtérben a híres magyar orvos klórmésszel fertőtleníti kezét, háttérben pedig egy édesanya dajkálja gyermekét. A Semmelweis által felfedezett és bevezetett klórmeszes kézfertőtlenítés gyakorlata kiemelt szerepet kap az érmén a klórmeszet tartalmazó üvegcse és a kézmosás körül futó tükörfényes körvonal révén - olvasható a közleményben.

A felső köriratban olvasható Semmelweis-emlékév 2018 felirat utal a kibocsátás apropójára, az évszám egyben verési évszámként is funkcionál.

Mindkét emlékérme átmérője 38,61 milliméter, széle recézett. A 10 ezer forintos változat ezüstből, míg a 2 ezres réz és nikkel ötvözetéből készült, mindkettőből öt-ötezer darab készíthető. Az ezüst érme három hónapig, a színesfém időkorlát nélkül, a teljes készlet erejéig névértéken vásárolható meg hétfőtől.

Az érméket Kereszthury Gábor iparművész tervezte.

A Semmelweis-érmék Magyarország törvényes fizetőeszközei, de elsődleges szerepük inkább a figyelemfelhívás, az ismeretterjesztés, valamint a tisztelgés az egyik legismertebb magyar előtt, aki felfedezésével a sebészeti antiszeptikus elv előfutára és az aszeptikus nőgyógyászati és szülésvezetési gyakorlat megteremtője volt.

Semmelweis Ignác, az "anyák megmentője", a világon elsőként statisztikai adatok és saját tudományos kutatásai, megfigyelései alapján felfedezte, hogy a gyermekágyi láz nem járvány, hanem az orvosok által terjesztett fertőzés. Ok-okozati kapcsolattal igazolta, hogy az addig kiemelkedően magas halálozási arányszámmal járó gyermekágyi láz, illetve az azt okozó fertőzés a szülő nőkkel kapcsolatba kerülő személyek gondos kézfertőtlenítésével megelőzhető. A klórmeszes kézmosás szigorú bevezetésével az általa vezetett szülészeti osztályon 25-30 százalékról 1 százalékra esett vissza a halálozási arány.

A Semmelweis által javasolt prevenció forradalminak számított, 30 évvel megelőzte korát, de módszerét nehezen fogadta el az akkori orvostudomány. Felfedezését és elméleteit csupán 1877-től, Louis Pasteur és Robert Koch, valamint Joseph Lister munkássága hatására kezdték elismerni és alkalmazni.