Sikerült elkerülni a katasztrófát a hajléktalanok körében

A koronavírus-járvány egy éve alatt a hajléktalanok körében sikerült elkerülni a tömeges egészségügyi katasztrófát a hajléktalanellátók által időben bevezetett járványügyi intézkedéseknek is köszönhetően, ugyanakkor egzisztenciális katasztrófa figyelhető meg - foglalta össze a hajléktalanok körében végzett szokásos február 3-ai országos felmérés tapasztalatait a Menhely Alapítvány kuratóriumának elnöke szerdán online sajtótájékoztatón.

Győri Péter, aki egyben a kutatást végző Február Harmadika Munkacsoport vezetője is, elmondta, a munkaképes korban lévő hajléktalanok 42 százalékának csökkent a jövedelme, közel minden második dolgozó elveszítette munkáját, továbbá másfél-kétszeresére nőtt a semmilyen jövedelemmel nem rendelkezők aránya. Mindez a válaszadók 20-30 százalékánál az alapvető szükségletek kielégítését - táplálkozást, öltözködést, gyógyszerek beszerzését - is folyamatosan korlátozza.

Idén 1500, közterületen élő és 5200 hajléktalanszállón lakó ember válaszolt önkéntesen az országos adatfelvétel kérdéseire. A válaszokból kitűnik, hogy a hajléktalanok zöme jól tájékozott a koronavírus tüneteit illetően. Győri Péter közölte, 23. alkalommal végezték el az országos felmérést, amelynek adatfelvétele február 3. és 10. között történt, amikor a bentlakásos intézményekben elkezdődött a tömeges oltás. Ötvenegy településről érkeztek válaszok.

A felmérés gyorsjelentése szerint a hajléktalanszállón lakók többségét, az átmeneti szállókon az emberek 71 százalékát tesztelték, de országosan a közterületen élő válaszadók 71 százalékát nem tesztelték. Megállapították azt is, hogy a járványügyi védelem - beleértve a tesztelést - nagyon különböző mértékben jutott el a hajléktalanokhoz, a települések közötti különbségek igen nagyok: Budapesten az összes megkérdezett 73 százaléka volt tesztelve, Miskolcon, Szegeden, Zalaegerszegen, Nyíregyházán, Kecskeméten azonban a válaszadók többségét nem tesztelték.

A felmérés szerint országosan a válaszadók 57 százalékát tesztelték az elmúlt egy év alatt. Az összes válaszadó 10 százalékának, az összes tesztelt 19 százalékának volt a tesztje pozitív. Megállapították, hogy a fiatalok között sokkal ritkább, az idősebb, betegebb emberek között pedig jóval magasabb volt a pozitív tesztek aránya. A válaszok azt mutatják, hogy a közterületen élők körében ritkábban jelent meg a fertőzés, mint a szállókon lakó idősebb, betegebb emberek körében - utóbbiak közül sok válaszadó kórházban is volt a koronavírus miatt. Győri Péter rámutatott arra, hogy a koronavírus miatt elhunyt hajléktalan emberekről - az adatfelvétel természete miatt - nincsenek információik.

A felmérés szerint a kérdezés időpontjáig az átmeneti és speciális szállókon lakók döntő többségéhez eljutott az oltás és többségük be is olttatta magát. A közterületen élők többségéhez azonban nem jutott el az oltás, akkor sem, ha veszélyeztetett csoportba tartoznak. Ugyanakkor sokan vannak köztük, akik annak ellenér sem olttatták be magukat, hogy lett volna rá lehetőségük. Győri Péter megjegyezte, megfigyelhető, hogy évek óta csökken Budapesten a közterületen élők száma, és a vidéki városokban található a több utcán élő hajléktalan ember.

Elmondta, a koronavírus-járvány miatt lényegében tömeges egészségügyi katasztrófára számított sok ember a körülmények - az utcán élés és a tömeges szállások - miatt. A hajléktalanokat ellátó intézmények már tavaly március legelején jelentős védekezési szabályokat vezettek be - közölte Győri Péter, aki szerint ha ezt nem tették volna az ellátórendszer "bebukott volna", és tömeges katasztrófa következett volna be. Úgy fogalmazott, "az amúgy is trenírozott, megszokott krízisellátó attitűdnek köszönhetően az első naptól kezdődően igen körültekintő, önálló járványügyi intézkedéseket vezettek be" az ellátók. Ehhez plusz segítség volt az - különösen a fővárosban és néhány nagyvárosban is -, ha az önkormányzat egyéb segítséget is nyújtott a bevezetett védekező intézkedésekhez - mondta Győri Péter.

Azt nem tudják, hogy az egzisztenciális katasztrófát mikorra és hogyan lehet majd kiheverni, de abban biztosak, hogy ehhez kevesek lesznek az ellátórendszer szolgáltatásai, szükség lesz más segítségre is - mondta Győri Péter.

Kérdésre válaszolva elmondta, a krízisidőszakban nem vették többen igénybe a hajléktalanoknak fenntartott szállásokat. A járvány első hullámban jelentkezett egy jelentős nyomás, viszont az "össznyomás" azért nem lett magasabb, mert többen elhúzódtak a szállásoktól, különösen az éjjeli menedékhelyektől, mert úgy érezték a hajléktalanok, hogy a járvány miatt azokat veszélyes igénybe venni. A végeredmény azt mutatja, hogy a szállón lakók sokkal védettebbek lettek, de ezt senki nem tudhatta előre - jegyezte meg Győri Péter.

Megismételte azt is, hogy az adatfelvételeik nem hajléktalanszámlálások; a kérdőíves adatfelvétel azokra az emberekre terjed ki, akik a hajléktalanszállókkal vagy az utcai szolgálatokkal aktuálisan kapcsolatban vannak.