• nátha
    • Vazomotoros nátha – lehet, hogy ettől szenved hetek óta?

      Vazomotoros nátha – lehet, hogy ettől szenved hetek óta?

    • Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

      Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

    • Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

      Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

  • melanóma
    • Bőrrák megelőzés – praktikus tanácsok

      Bőrrák megelőzés – praktikus tanácsok

    • Melanoma: kevés ismeret, késői diagnózis

      Melanoma: kevés ismeret, késői diagnózis

    • Melanoma: Jobb az esélye annak, aki nem egyedülálló

      Melanoma: Jobb az esélye annak, aki nem egyedülálló

  • egynapos sebészet
    • Új fejezet a műtétben, diagnosztikában Szabolcsban

      Új fejezet a műtétben, diagnosztikában Szabolcsban

    • Országszerte fejlesztik az egynapos sebészeti részlegeket

      Országszerte fejlesztik az egynapos sebészeti részlegeket

    • Egynapos sebészeti központ létesítése kezdődik Velencén

      Egynapos sebészeti központ létesítése kezdődik Velencén

Sinopharmmal is beengednek Angliába - Járványhírek a világból

Hírek Frissítve 2021.11.10 Forrás: MTI
Sinopharmmal is beengednek Angliába - Járványhírek a világból

Angliában kötelező lesz az oltás az egészségügyi dolgozóknak, Románia legfeljebb 50 százalékos átoltottságot érhet el az év végéig.

Orosz szenátor: nem alkotmányellenes a védőoltás kötelezővé tétele

Nem ütközik az orosz alkotmányba a védőoltás kötelezővé tétele - jelentette ki Andrej Klisasz, az orosz parlamenti felsőház alkotmányjogi bizottságának elnöke kedden a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva, miközben Oroszországban újabb csúcsot döntött a Covid-19 miatti napi halálozási adat. Klisasz ugyanakkor megjegyezte, hogy a kötelező oltás bevezetése csak akkor lehetséges, ha erről külön szövetségi törvényt fogadnak el.

Alekszandr Gincburg, a Szputnyik V vakcinát kidolgozó Gamaleja Központ igazgatója, akit keddi számában a 70. születésnapja alkalmából szólaltatott meg a Rosszijszkaja Gazeta kormánylap, hangsúlyozta, hogy az új koronavírusos fertőzés elleni védőoltást kötelezővé kell tenni Oroszországban. "Annak érdekében, hogy ez (a járvány fellángolása) ne ismétlődhessen meg, a gyerekeket hozzá kell szoktatni ahhoz, hogy kötelezően meg kell kapniuk a védőoltást, mint a szüleiknek" - fogalmazott az akadémikus. Gincburg szerint a vírus legyőzéséhez arra lenne szükség, hogy a lakosság 70-75 százalékát átoltsák.

Mihail Murasko orosz egészségügyi miniszter az alsóházi szakbizottság ülésén azt mondta, hogy eddig több, mint 62 millió ember, a lakosság 53 százaléka kapta meg a vakcina legalább első adagját. A második oltáson a tárcavezető szerint alig 4,5 millióan vannak túl. Vlagyimir Putyin elnök korábban többször is kijelentette, hogy ellenzi a védőoltás kötelezővé tételét. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden kijelentette, hogy szövetségi szinten ebben az ügyben nem született döntés.

Az orosz operatív törzs keddi adatai szerint a koronavírus-fertőzés következtében egy nap alatt 1239-en - ez újabb rekord a járvány kezdete óta - vesztették életüket, ezzel az áldozatok száma immár 250 454-re nőtt. Az újonnan diagnosztizált fertőzöttek száma 38 058-cal emelkedett - ez viszont a legalacsonyabb szám október 27. óta -, s ezzel 8 911 713-ra nőtt az eddig regisztrált fertőzések száma. A napi növekmény 0,43 százalék, a tünetmentes esetek aránya 8,4 százalék. A felépültek száma 34 565-tel 7 654 161-re gyarapodott. Az országban 1 007 098 aktív esetet tartanak számon. Oroszországban a járvány kezdete óta több mint 214,3 millió, az elmúlt napon pedig 495 ezer laboratóriumi tesztet végeztek el. Koronavírus-fertőzés gyanújával jelenleg 1 989 101 embert tartanak orvosi megfigyelés alatt.

 

Százezer áldozata lehet a negyedik hullámnak Németországban

Akár százezer halálos áldozata is lehet Németországban a koronavírus-járvány negyedik hullámának az egyik legtekintélyesebb német járványügyi szakember szerint. Christian Drosten, a berlini Charité egyetemi klinika virológiai intézetének vezetője a Norddeutscher Rundfunk (NDR) regionális közszolgálati médiatársasággal készített podcastsorozatának kedd este megjelent új epizódjában kifejtette, hogy az érvényes és a tervezett új fertőzésvédelmi szabályok várhatóan nem törik meg az egyre erősödő negyedik hullámot.

Ezért ismét az emberek fertőzésveszéllyel járó közvetlen kapcsolatainak korlátozására, azaz lezárásokra lehet szükség. Különben akár százezerrel is emelkedhet a járvány halálos áldozatainak száma, és "ez a konzervatív becslés" - mondta a szakember.

Németországban a járványügyi védekezés alapja - a beltéri maszkviselés és a táras távolságtartás mellett - az úgynevezett 3G-szabály. Ez a szabály - amelynek elnevezését a "beoltott, gyógyult vagy tesztelt személyek" (geimpfte, genesene oder getestete Personen) kifejezésből képezték - előírja, hogy a védőoltással rendelkezők és a fertőzésen igazoltan átesettek korlátozás nélkül tartózkodhatnak zárt közösségi térben, az oltatlanok pedig friss negatív vírusteszt lelet birtokában.

    A 3G-szabály szigorított változata a 2G-szabály, amely szerint csak az oltással rendelkezők és a fertőzésen igazoltan átesettek tartózkodhatnak zárt közösségi térben. Ez azt jelenti, hogy az oltatlanokat kitiltják például a vendéglőkből és a kulturális intézményekből. A járvány erősödése miatt ez a szabály érvényes Szászországban, és számos további tartomány is mérlegeli bevezetését.

Christian Drosten szerint a védekezési szabályok alakításánál mindenekelőtt azt kell figyelembe venni, hogy rosszabb a kiinduló helyzet, mint egy évvel korábban - amikor a második hullám miatt korlátozták a többi között a vendéglátást és az idegenforgalmat -, mert az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) delta nevű változata jóval fertőzőképesebb, mint a 2020 őszén uralkodó variáns.

A delta változat miatt a beoltott emberek gyorsan újra hordozóvá válnak. Ők már "nagyon szabadon mozognak a társadalomban", és ugyan nemigen betegszenek meg, de ha megfertőződnek, eljuttatják a vírust a be nem oltottakhoz, akiknél súlyos lefolyású lehet az általa okozott betegség (Covid-19).

Ezért a 3G-szabály nem alkalmas a járvány lassítására, mert a negatív teszt nem védi meg a nem beoltottakat a fertőzéstől. Az éttermekben, színházakban, koncerteken, a társasági életben részt vevő emberek többsége ugyan rendelkezik oltással, de mivel nekik nem kell friss teszt, megfertőzhetik az oltatlanokat, ha észrevétlenül hordozzák a vírust - fejtette ki Christian Drosten.

A 2G-szabály egy fokkal jobb, hiszen ily módon az emberek kénytelenek eldönteni, hogy továbbra is részt vesznek-e a társadalmi, közösségi életben, vagy inkább kivonulnak, mert akarnak oltást. Így a politika az oltási kampány előmozdítására irányuló nyomást gyakorolhat. Ez azonban nem elég "akut intézkedésként" - mondta.

Németországban "vészhelyzet" alakult ki, amely csak azért nem tűnik drasztikusnak, mert a súlyos megbetegedések elhúzódnak. Tovább várni viszont nem lehet, "most azonnal tennünk kell valamit" - emelte ki a szakember. A legfontosabb a fertőzések megelőzése, de nem valószínű, hogy a 2G-szabály kiterjesztése elég gyorsan hatna, mert az oltatlanok visszahúzódnának a magánszférába, ahol a beoltottak révén ugyanúgy elérheti őket a vírus, mint a közösségi terekben.

Ezért csökkenteni kell az egymás közti kapcsolatokat. A korábbi hullámok azt mutatták, hogy a lakosság egészének viselkedésében bekövetkező változás hozzájárul a fertőzésgyakoriság csökkenéséhez. "Ha az emberek megváltoztatják a viselkedésüket, és komolyabban veszik a fenyegetést, annak hatása van" - fejtette ki Christian Drosten, hozzátéve, hogy nagyon fontos az egyértelmű kommunikáció; "világossá kell tenni, hogy ez nagyon komoly dolog".

A negyedik hullám erejét jelzi, hogy egy héten belül háromszor dőlt meg az újonnan regisztrált fertőződések napi számának rekordja, és legfontosabb járványügyi mutatók között számon tartott hétnapi fertőzésgyakoriság, a megelőző hét napon regisztrált új fertőződések százezer lakosra jutó száma.

A Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) szerdai adatai szerint az utóbbi 24 órában 39 676 ember szervezetében mutatták ki a SARS-CoV-2-t. Ez bő kétezres emelkedés az előző csúcshoz, a november 5-én feljegyzett 37 120-hoz képest. A hétnapi fertőzésgyakoriság 232,1-re emelkedett a kedden 213,7-en felállított előző csúcsról.

A Covid-19-cel összefüggésben egy nap alatt 236 halálesetet regisztráltak. Az újonnan regisztrált fertőződésekkel együtt 4 844 054 ember szervezetében mutatták ki a vírust a járvány tavaly tavaszi kezdete óta, a halálos áldozatok száma pedig 96 963-ra emelkedett.

A brit kormány november végétől kínai és indiai vakcinákat is elfogad a beutazáshoz

A brit kormány november végétől azokat a beutazókat is beoltottnak tekinti, akik egyes kínai, illetve indiai gyártmányú vakcinákból kapták meg a koronavírus elleni oltás teljes dózisát - közölte kedden a brit közlekedési minisztérium.

A jelenlegi szabályozás értelmében azok utazhatnak be Angliába könnyített feltételekkel - mindenekelőtt karanténkötelezettség és az utazás előtti tesztelési kötelem nélkül -, akik az Oxford/AstraZeneca-, a Pfizer/BioNTech- vagy a Moderna-vakcinából, illetve ezek bármilyen kombinációjából, vagy az egykomponensű Janssen-oltóanyagból kapták meg a teljes adagot az angliai érkezés előtt legalább 14 nappal.

A brit közlekedési minisztérium kedd délutáni bejelentése szerint november 22-től ez a lista kiegészül az Egészségügyi Világszervezet veszélyhelyzeti alkalmazhatósági vakcinalistáján (WHO EUL) szereplő, kínai gyártmányú Sinovac és Sinopharm vakcinákkal, valamint az indiai Covaxin oltóanyaggal. A teljes oltottságot brit vagy nemzetközileg elfogadott külföldi igazolással kell bizonyítani. A Magyarországról Angliába érkezők - csakúgy, mint a többi EU-tagország állampolgárai - az Európai Unió digitális igazolását is használhatják.

A teljesen beoltott beutazók számára október végétől megszűnt az angliai érkezés után elvégzendő, kijelölt laboratóriumokba visszaküldendő PCR-teszt kötelme, ehelyett a jóval olcsóbb, néhány perc alatt eredményt mutató gyorsteszt (lateral flow test) elvégzése is elégséges. A tesztet az érkezés utáni második nap végéig el kell végezni. Ha a gyorsteszt pozitívnak bizonyul, akkor elkülönítésbe kell vonulni és az eredményt egy PCR-teszt elvégzésével kell ellenőrizni. Ebben az esetben a PCR-teszthez szükséges készletet a brit állami egészségügyi szolgálattól (NHS) lehet ingyenesen megrendelni az nhs.uk/coronavirus honlapon vagy az Anglián belül hívható 119-es telefonszámon.

A brit közlekedési minisztérium kedden bejelentette azt is, hogy szintén november 22-től teljesen beoltottnak tekinti a 17 évesnél fiatalabb beutazókat, függetlenül attól, hogy honnan érkeznek Angliába és kaptak-e oltást. A jelenlegi szabályozás szerint azoknak az 5-17 éves gyerekeknek, akik vagy Nagy-Britanniában élnek, vagy olyan országokban, amelyeknek oltási programját a brit kormány elismeri, érkezésük után nem kell karanténba vonulniuk és indulás előtt sem kell koronavírus-tesztet elvégezniük, akkor sem, ha még nem részesültek oltásban. Nekik is csak az érkezés utáni második nap elteltéig kell elvégezniük egy gyorstesztet.

London jelenleg 137 ország oltási programját fogadja el, köztük Magyarországét.

A közlekedési tárca keddi ismertetése szerint november 22-től ezek a szabályok minden gyermekre vonatkoznak, függetlenül attól, hogy a gyerekek melyik országban élnek. A 4 éves vagy ennél kisebb gyerekeket semmilyen koronavírus-tesztnek nem kell alávetni.

Angliában kötelező lesz az oltás az egészségügyi dolgozóknak

A brit kormány várhatóan a jövő tavasztól kötelezővé teszi a koronavírus elleni oltást az állami egészségügyi szolgálat (NHS) és a szociális ellátórendszer angliai intézményeiben dolgozók számára - jelentette be kedden Sajid Javid brit egészségügyi miniszter. Javid a londoni alsóházban tartott tájékoztatóján elmondta: a rendelkezés alapján a jövőben csak azok dolgozhatnak az NHS és a szociális ellátás első vonalában, akik igazolják, hogy legalább két oltási dózist megkaptak. A kormány rendelkezése Angliára vonatkozik. A brit önkormányzatiság rendszere alapján az Egyesült Királyság többi nemzetében - Skócia, Wales, Észak-Írország - a helyi kormányok hatáskörébe tartozik az egészségügy szabályozása.

Sajid Javid kedd esti parlamenti felszólalásában elmondta: a kormány több szakmai konzultáció eredményeinek figyelembevételével döntött úgy, hogy az angliai egészségügyi és szociális ellátórendszerben kötelezővé és a foglalkoztatás feltételévé teszi a koronavírus elleni oltást. Az egészségügyi miniszter szerint az NHS és a szociális gondozás első vonalában dolgozók kettős felelősséggel tartoznak: meg kell védeniük egyrészt egymást, másrészt a gondozásuk alatt álló pácienseket is a koronavírus-járvány okozta, elkerülhető ártalmaktól.

Javid elismerte annak lehetőségét, hogy az oltás kötelezővé tétele miatt néhányan felmondhatják munkaviszonyukat az egészségügyben, és ez munkaerő-problémákat okozhatna a közelgő téli időszakban. A miniszter közölte: ezt szem előtt tartva született az a döntés, hogy a rendelkezés csak a parlamenti jóváhagyás után tizenkét héttel, várhatóan jövő április 1-én lép érvénybe. Ez időt enged a még nem beoltott egészségügyi dolgozóknak is arra, hogy meghozzák a kedvező döntést saját és környezetük védelmében, és időt ad a munkaerő-gazdálkodási tervezéshez is - fogalmazott az egészségügyi tárca vezetője.

Az oltási kötelezettség alól csak azok az egészségügyi és szociális dolgozók mentesülhetnek, akik nem érintkeznek közvetlenül a betegekkel, vagy akik egészségi okokból nem oltathatják be magukat.

Javid elmondta: a legutóbbi adatok alapján az egyes angliai NHS-körzetekben az alkalmazottak átlagosan 90 százaléka már legalább két oltási dózisban részesült, bár vannak olyan ellátási körzetek, amelyekben az egészségügyi dolgozók oltottsági aránya inkább a 80 százalékhoz van közelebb. Ez azt jelenti, hogy az NHS angliai alkalmazottai közül 103 ezren még nem kapták meg a koronavírus elleni oltást. Sajid Javid hangsúlyozta ugyanakkor: nem szabad megengedni, hogy a még beoltatlan egészségügyi dolgozókat bárki "bűnbaknak kiáltsa ki, ujjal mutogasson rájuk vagy megszégyenítse őket".

A brit egészségügyi minisztérium kedd esti legfrissebb adatsora szerint az Egyesült Királyság 12 évnél idősebb lakosságán belül 79,8 százalék azoknak az aránya, akik mindkét oltási dózist megkapták, és 18,4 százaléknak már a harmadik, hatáserősítő vakcinaadagot is beadták.

Franciaországban a védettségi igazoláshoz az idősek számára kötelező lesz a 3. oltás

Franciaországban a koronavírus elleni védettséget igazoló dokumentum érvényességét december 15-től három védőoltáshoz kötik a 65 éven felüliek és a veszélyeztettek számára - jelentette be keddi televíziós beszédében Emmanuel Macron államfő. Az emlékeztető oltást a Pfizer/BioNTech vakcinájából az idősebb korosztály szeptember óta igényelheti, a jogosultaknak azonban egyelőre csak a fele vette fel.

A vírussal szembeni védettséget igazoló dokumentumot (oltási igazolást vagy 72 óránál nem régebbi negatív tesztet) augusztus eleje óta kötelező bemutatni a legalább ötven főt fogadó nyilvános helyeken, így a vendéglátóhelyeken, beleértve a teraszokat is, a vonatokon és a távolsági buszokon, a sportlétesítményekben, a kórházakban, valamint a kulturális intézményekben, mozikban, színházakban, koncerttermekben.

A 67 millió lakosú országban a teljes lakosság 77, az oltásra jogosultak 90 százaléka vette fel a koronavírus elleni oltást. Az elnök jelezte, hogy az 50 és 64 év közöttiek számára december elején nyílik meg a lehetőség a harmadik adag igénylésére. Az emlékeztető oltás célja a vakcina által biztosított immunitásszint megőrzése a koronavírus okozta megbetegedés súlyosabb formáival szemben.

Emmanuel Macron emlékeztetett arra, hogy bár Európában még nem ért véget a járvány, ismét emelkednek az adatok, a védettségi igazolásnak köszönhetően Franciaországban eddig sikerült ellenőrzés alatt tartani a járványt. Elmondta azt is, hogy a kötelező maszkviselés is érvényben marad a zárt terekben 6 éves kortól. Más korlátozásokat (kijárási tilalom, lezárások, karantén) nem tervez a kormány, ahogy a 11 évnél fiatalabbak oltását sem. 

A 100 ezer lakosra jutó fertőzöttek országos átlaga jelenleg 75 az előző heti 62-höz képest, a napi esetszám átlaga az elmúlt hét napban 23 százalékkal 7 ezerre emelkedett, de kedden már több mint 12 ezer új esetet jelentettek. A kórházi felvételek száma egy hét alatt 40 százalékkal nőt, jelenleg 7600 fertőzöttet ápolnak kórházban, ebből intenzív osztályon 1100-en vannak, ez utóbbi szám stagnál.

 

Több tucat amerikai tagállam beperelte a Biden-kormányt az oltási kötelezettséget előíró elnöki rendelet miatt

Az Egyesült Államok 27 tagállama, számos cég és civil szervezet beperelte a washingtoni szövetségi kormányt Joe Biden amerikai elnök rendelete miatt, amely 2022. január 4-től kötelezővé tenné a munkavállalók beoltását a 100 főnél több embert foglalkoztató nagyobb vállalatoknál - jelentette a The Daily Signal kedden. A washingtoni jobboldali-konzervatív Heritage Intézet online médiumának tudósítása szerint a bírósági eljárások miatt az ügy végül az alkotmánybíróság szerepét betöltő szövetségi Legfelsőbb Bíróság elé kerülhet.

A felperesek - köztük Texas, Louisiana, Mississippi, Dél-Karolina, Utah, Missouri, vagy például a Republikánus Országos Bizottság - legalább  négy szövetségi bírósági kerület és a főváros, Washington, DC fellebbviteli bírósága előtt indítottak peres eljárást. A következő lépés sorsolásos jogi eljárás lesz, amikor eldöntik, melyik szövetségi bírósági kerület bírája fogadja be az ügyet. Ezt követően a szövetségi kormány várhatóan kerületi bírósági indítvánnyal megtámadja a felperesek beadványát, amellyel egyben ideiglenesen fel is függesztik az új szövetségi szabályozást január 4-től hatályba léptető elnöki rendelet végrehajtását, vagyis az oltási kötelezettséget.

Az amerikai munkaügyi minisztérium múlt héten adta ki azt a vészhelyzeti szabályozást, amely minden 100 főnél több munkavállalót foglalkoztató céget arra kötelez, hogy valamennyi munkatársát oltassa be a koronavírus ellen vakcinával vagy hetente tesztelje őket. Az elnöki rendelet értelmében az oltási kötelezettség elmulasztása esetén a vállalatok 13 600 dolláros (több mint 4 millió forintos) büntetéssel sújthatók.

A vállalatokat és más szervezeteket célzó oltási kötelezettség mintegy 84 millió amerikai munkavállalót érinthet. Biden elnök szociális költségvetési csomagja, amely jelenleg a kongresszusi képviselőház előtt van, az oltás szándékos megtagadása esetén 700 ezer dollárra (mintegy 217 millió forintra) emelné a büntetési tétel összegét.

Az egyik kerületi fellebbviteli bíróság szombaton felfüggesztette az elnöki rendeletet, "súlyos törvényességi és alkotmányos" aggodalmakra hivatkozva. A Fehér Ház ennek ellenére hétfőn közölte, hogy a magáncégeknek továbbra is az elnöki rendelet értelmében kell eljárniuk. Ostorozta az elnöki rendeletet Ron DeSantis, floridai republikánus kormányzó is, aki arra szólította fel az amerikaiakat, hogy "emeljék fel szavukat" az elnöki rendelet ellen.

Románia legfeljebb 50 százalékos átoltottságot érhet el az év végéig

Románia legfeljebb 50 százalékos átoltottságot érhet el az év végéig a jelenlegi immunizációs ütemben, ettől pedig nem lehet azt remélni, hogy jelentősen visszaszorítaná a koronavírus-járvány következő hullámaiban a súlyos esetek és a halálozások számát - állapította meg keddi sajtóértekezletén Valeriu Gheorghita katonaorvos, a romániai oltási kampány koordinátora.

Az oltásparancsnok két héttel korábbi optimista becslését kényszerült kiigazítani, október 26-án ugyanis - az akkori kiugróan magas oltakozási kedvre alapozva - még azt mondta: a román hatóságok célkitűzése az, hogy Románia az év végéig elérje a nyájimmunitást, vagyis a felnőtt lakosság átoltottsága haladja meg a 70 százalékot.

Romániában azonban, amilyen hirtelen megugrott, olyan gyorsan vissza is esett az immunizáció üteme. Gheorghita rámutatott: az utóbbi hét napon feleannyian kérték az első oltást, mint a megelőző héten, amikor számuk a félmilliót is meghaladta. Az oltásparancsnok egy korábbi televíziós interjújában az uniós digitális Covid-igazolvány bevezetésével és a zöld igazolvány alkalmazási körét érintő politikai döntésekkel magyarázta a romániai oltási hajlandóság felívelését és visszaesését.

Romániában október közepén háromszorosára ugrott az immunizáció üteme, amikor a zöld igazolvány felmutatásához kötötték az ügyfelek bejutását a nyilvános zárt terek többségébe. Két héttel ezelőtt azonban - amikor már a százezret is meghaladta az egy nap alatt beoltottak száma - nem kapta meg a román szenátus támogatását az a törvényjavaslat, amely szerint a közalkalmazottak és a nagyobb magáncégek dolgozói is csak uniós Covid-igazolvánnyal járhatnának be munkahelyükre, ezt követően pedig az immunizáció üteme visszaesett.

Gheorghita szerint bebizonyosodott, hogy nincs esély az oltakozás felpörgetésére a zöld igazolvány munkahelyi bevezetése nélkül, Románia lakossága ugyanis - a nyugati és északi országokétól eltérően - nem tartja természetesnek, hogy megelőzésképpen beoltassa magát. Az oltásparancsnok rámutatott: a nyugati országokban is megtorpant az oltakozás üteme 50-60-70 százalék körül, és csak akkor sikerült tovább emelni az immunizációs szintet, amikor bevezették a zöld igazolványt.

Romániában a kétkamarás parlament képviselőháza hozza majd meg a végső döntést a zöld igazolvány munkahelyi megkövetelésére vonatkozó törvénytervezet ügyében.

A 19,3 milliós országban eddig 7 millió 320 ezer ember, a beoltható - 12 év feletti - lakosság 43 százaléka kapott legalább egy adag koronavírus elleni oltást. Az utóbbi héten átlagosan napi 37 ezerrel emelkedett a beoltottak száma, míg két hete még a napi 82 ezer számított átlagosnak.

Közben a fertőzések üteme tovább csökkent: kedden 7589 új fertőzést jelentettek, ami csaknem 25 százalékkal elmarad az utóbbi két hét átlagától. A halálesetek száma azonban továbbra is a tetőzési értékek körül mozog: kedden is újabb 462 koronavírusos beteg haláláról számoltak be a hatóságok, ami több mint tíz százalékkal meghaladja az utóbbi két hét (immár enyhén csökkenő) átlagát.

Legolvasottabb cikkeink