Speciális lelet a CT-vizsgálat végén

Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) szakemberei CT-vizsgálattal tárták fel az utóbbi néhány hétben egy Kr. u. hatodik században írt, de égése miatt mostanáig olvashatatlan, öt centiméteres tekercsmaradvány szövegét, amit 45 évvel ezelőtt találtak a Holt-tenger melletti Ejn Gediben egy zsinagóga romjai közt. Mózes harmadik könyvének, a Leviták könyvének kezdő sorait tartalmazza a tekercs, amelyről így kiderült, hogy az 1947-ben megtalált, a Kr. e. második és az Kr. u. első század között készült kumráni tekercsek után a legrégebbi eddig fellelt bibliai részlet.

Hétfőn Jeruzsálemben Miri Regev izraeli kulturális és sportminiszter, valamint a régészeti hatóság elnökének jelenlétében tartott sajtótájékoztatón ismertették a szenzációs felfedezést. Az Ejn Gediben lévő hatodik századi zsinagóga nyomait a hatvanas években tárták fel a régészek, akik megállapították, hogy az épület egy hatodik századi tűzben égett le a Szentföld bizánci korszakának végén.

Az egykori település lakói a tűzvész után nem tértek többé vissza, sorsára hagyták a korabeli megégett tóratekercseket, az ott talált bronzlámpást és 3500 pénzérmét is. A kutatást végző Szefi Porát professzor szerint vagy korabeli beduin törzsek csaphattak le a településre, vagy a bizánci hatóságokkal kerültek összetűzésbe az egykori falu lakói.

A porig égett romok között egy tóraszekrényt is találtak, benne a megégett tekercset, amelyet a Jeruzsálemi Izrael Múzeum régi iratokat kezelő laboratóriumába szállítottak.

A múzeum műhelyében az utóbbi években új módszereket is bevetettek az eddig olvashatatlan szövegek tanulmányozására, átvilágítására, megfejtésére. Az Ejn Gediben talált tekercset egy modern mikro-CT-vel vizsgálták meg, amit általában egerekkel végzett kísérleteknél alkalmaznak.

Az eredményeket elküldték az amerikai Kentucky Egyetemen dolgozó Brent Seales professzorhoz, aki a képek olvasásához különleges módszert dolgozott ki, ezzel tette láthatóvá az egykori szöveget: a Leviták könyvének első nyolc szakaszát. A frissen megfejtett Ejn Gedi-szöveg első tanulmányozásából kiderült, hogy nincs lényegi különbség a hatodik századi és a ma ismert bibliai rész között.

További, hasonló állapotban talált ősi iratok tanulmányozását tervezik a jövőben a legújabb tudományos módszerekkel - közölte a Júdeai-sivatagban talált tekercsekért felelős Pnina Sor.