Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban születő egyedi ötletek áttörést hozhatnak az egyre fenyegetőbb antibiotikumkrízisben.
Pál Csaba Oxfordból tért haza, hogy az antibiotikumokkal szemben ellenálló baktériumok titkait kutassa, és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban találta meg azt a biztos intézeti hátteret, amelyre laboratóriumát építhette. Kutatócsoportjának munkája az alapkutatásra épül, hiszen, mint azt a munkájukról készült videóban el is mondja, „alapkutatás nélkül nem lesznek olyan eredmények, amelyek hasznosíthatóak lennének”.
A csoport zömében fiatal tagjai változatos tudományterületekről érkeztek, hiszen a baktériumok és az antibiotikumok kapcsolatának feltárásához éppúgy szükség van genetikai és evolúcióbiológiai tudásra, mint kémiai ismeretekre.
Az Akadémia Dolgozók Fóruma videósorozatának új filmjében a kutatócsoport tagjai beszélnek munkájukról – van, aki a baktériumok evolúciójának akár milliószoros felgyorsításán dolgozik, más pedig a szuperbaktériumok szükségszerűen megjelenő gyenge pontjait keresi - derült ki az MTA közleményéből.
„Olyan projekteket indítottunk el, melyekre mások abszolút nem gondoltak” – foglalja össze Pál Csaba a kutatócsoport erősségét. Így a szegedi akadémiai laboratórium úgy is képes kiemelkedően helyt állni a nemzetközi mezőnyben, hogy egyébként anyagi forrásokban Magyarország nem veheti fel a versenyt sok nyugati országgal.
„Van két olyan molekulánk, amelyek nagyon gyorsan irtják a leggonoszabb kórokozó baktériumokat is” – teszi hozzá a kutatócsoport vezetője, és ezek a hatóanyagok, úgy fest, egerekben is jól működnek. A következő nagy lépés a klinikai tesztek elindítása lesz, és talán megszülethet egy olyan antibiotikum, amely lépéselőnyt adhat a baktériumokkal szembeni világméretű versenyfutásban.