A méregtelenítést mesterségesen általában nem lehet, de nem is érdemes fokozni, a szervezet ezt megoldja magától.
A Semmelweis Egyetem népszerű ismeretterjesztő előadássorozata, a Szenior Akadémia immár kilencedik szemesztere indult el október 2-án. A 2023-as őszi évad nyitóelőadásában dr. Kardon Tamás, a Molekuláris Biológiai Tanszék docense a méregtelenítés működéséről, feladatáról és zavarairól, valamint a vele kapcsolatos félreértésekről is beszélt - számolt be róla az egyetemi portál.
Dr. Kardon Tamás előadásában áttekintette, hogy mi a méreg az emberi szervezet számára, mely szerveink vesznek részt a mérgek eltávolításában és hogyan történik mindez. Beszélt a mérgek eltávolításának esetleges zavarairól, kitért arra, hogy befolyásolható-e a méregtelenítés, valamint arra is, hogy lehet-e, érdemes-e mesterségesen fokozni azt.
A méregtelenítéssel kapcsolatban sok a tévhit – emlékeztetett dr. Kardon Tamás. Mint elmondta, elsősorban a máj vesz részt a mérgek eltávolításában, ez a szervünk tartalmazza a legtöbb méregtelenítő enzimet. A máj mellett a gyomor és a bélrendszer is jelentős szerepet játszik ebben a folyamatban, ahogy a vese, a tüdő és a bőr is, bár utóbbi kettő jóval csekélyebb mértékben.
Míg az emberi szervezetbe bejutó vegyületek száma a milliós nagyságrendet is elérheti, ennél jóval kevesebb, enzim áll rendelkezésre, hogy ezekkel megküzdjön, ezért azok nem specifikusak. Így egy enzim többféle vegyületet is át tud alakítani, viszont ha például egy anyag nagy koncentrációban jut be a szervezetbe, több enzim is képes ugyanazon anyag koncentrációjának csökkentésén – foglalta össze dr. Kardon Tamás.
Kitért a méregtelenítés különféle zavaraira, amelyek tüneteket is okozhatnak. Mint elmondta, az életmód, a táplálkozás is vezethet ilyen zavarhoz. Ugyanakkor kiemelte, hogy a méregtelenítő folyamatok módosulhatnak, a szervezetünk adaptálódik az aktuális feladatokhoz. Hangsúlyozta, hogy a méregtelenítést számos tényező befolyásolja, egyebek mellett az életkor, a nem, a genetikai különbségek, az egyéni érzékenység, a betegségek, esetleges gyógyszerkölcsönhatások és a táplálkozás is. Arra is kitért, hogy míg bizonyos ételek fokozhatják (például az orbáncfű), mások gátolhatják a gyógyszerek lebontását (pl. grépfrútlé), ilyen módon csökkenhet, vagy erősödhet a gyógyszerek hatása, mellékhatása.
Dr. Kardon Tamás kiemelte: a méregtelenítést mesterségesen általában nem lehet, de nem is érdemes fokozni, a szervezet ezt megoldja magától. Szervezetünk adaptálódik, ha szükséges, bizonyos enzimek szintje ilyenkor megemelkedik. Ha ugyanis olyan enzimeket mozgósítanánk, amelyeket egyébként nem kellene, annak káros, akár karcinogén, azaz rákkeltő hatása is lehetne. Ha megfelelő mennyiségű és minőségű, kellően változatos táplálékot veszünk magunkhoz, és egészséges életmódot folytatunk, szervezetünk ellátja a feladatát a méregtelenítés terén is, ezt kívülről nem tudjuk és nem is lenne érdemes befolyásolni – mondta el a kutató.