• nátha
    • A vírus, amit a kisgyerekes szülőknek fontos ismerniük

      A vírus, amit a kisgyerekes szülőknek fontos ismerniük

    • Nátha, megfázás: mikor forduljunk orvoshoz?

      Nátha, megfázás: mikor forduljunk orvoshoz?

    • A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

      A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

  • melanóma
    • Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

      Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

  • egynapos sebészet
    • Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

      Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

    • Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

      Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

    • Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

      Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

Szeptember 16-22 között tartják a ritka betegség világhetét

Hírek 2019.09.16 Forrás: Weborvos
Szeptember 16-22 között tartják a ritka betegség világhetét

Az ismeretlen eredetű, jelenleg gyógyíthatatlan idiopathiás tüdőfibrózisra hívják fel a figyelmet világszerte.

Az idiopathiás tüdőfibrózis (IPF) egy ritka betegség, amely a tüdő visszafordíthatatlan hegesedésével jár. Az IPF-fel kapcsolatos betegszervezetek 2012 óta tartják meg az IPF világhetét, hogy felhívják a figyelmet a betegségre, amelyre jelenleg nincs gyógymód.

Az IPF a tüdő hegesedésével járó betegség, amelyben a kiváltó ok ismeretlen – innen jön az idiopathiás kifejezés. A tüdőben merev hegszövet alakul ki, ezzel csökken a tüdő oxigénfelvevő-képessége és nehézlégzés alakul ki. A folyamat jelenleg nem visszafordítható, de sok esetben – különösen, ha a betegség korai stádiumban ismerik fel – a tüdő állapotának romlása lassítható.

Európában jelenleg 80 ezer és 111 ezer  közé becsülik az IPF-betegek számát, és minden évben 30 – 35 ezer új beteget diagnosztizálnak. A betegség általában 50 és 80 éves kor között jelentkezik, de ismernek fiatalabb kori előfordulásokat is. A nemzetközi adatokat Magyarországra vetítve az IPF-betegek száma 2 ezer körülire tehető, az egyre fejlődő hazai diagnosztizálás eredményeként ma már mintegy 300 fő a legmodernebb új innovatív gyógyszeres terápiákban részesül.

Az IPF jelenleg nem gyógyítható, azonban, ha idejében felismerik a betegséget, a romlás gyógyszeres kezeléssel lassítható, és egyes esetekben (ez az IPF-betegek kevesebb, mint 5%-a) tüdőtranszplantáció is alkalmazható. A korai felismerés és a megfelelő kezelés jelentősége miatt is szükséges, hogy mind a betegségben érintettek, mind a hozzátartozóik, mind pedig a felismerésben és kezelésben szerepet játszó egészségügyi szakemberek minél több ismerettel rendelkezzenek a betegségről.

Az IPF ritka betegségnek számít – azokat a betegségeket soroljuk ide, amelyek előfordulása kevesebb mint egy, 2 ezer lakosra vetítve. A ritkaságból adódóan jelentősen kisebb a szakemberek körében felhalmozott tapasztalat, mint az elterjedtebb betegségek esetében, de ugyanez elmondható az érintett betegekről és hozzátartozóikról is, akik így sok esetben tanácstalanok a betegséggel való küzdelmet, vagy éppen a beteg családtag segítésének módját illetően.

Az IPF-hez kapcsolódó betegszervezeteknek éppen az a céljuk, hogy figyelemfelhívó kampányaikkal elősegítsék a megfelelő információk eljutását a betegekhez és a szakemberekhez egyaránt. Az egyik legjelentősebb betegszervezet, az Európai IPF Szövetség idei kampányában a betegek saját történetüket mondják el, amelyekből megismerhető, hogy hogyan jelentkeztek a kezdeti tünetek, hogyan azonosították a betegséget, mi volt erre a beteg és környezetének reakciója, és hogy miként küzdenek a betegség ellen.

A #MyIPFStory kifejezés alatt összegyűjtött, népszerű közösségi média oldalakon található videókból megrázó és hasznos információkkal teli történeteket ismerhetünk meg. Minden bizonnyal a szakemberek számára is hasznosak azok a személyes történetek, amelyekből kiderül, hogy milyen nehéz az IPF felismerése, és hogy milyen fontos mentális szempontból is a betegség elleni harc.

A környezet támogatása sokat segít abban, hogy a betegek részt vegyenek azokban a terápiákban –antifibriotikus terápiák, oxigénkezelések, köhögéscsillapítók, légzésjavító gyakorlatok -, amelyek segítik őket az életminőségük javításában. A személyes történetekből az is jobban megérthető, hogy mennyire fontos a beteg és az orvos rendszeres kapcsolata, amely során az orvos folyamatosan instrukciókkal látja el a beteget az életmóddal, a gyógyszeres kezeléssel, az elvégzendő gyakorlatokkal kapcsolatosan.

Kapcsolódó hírek

Legolvasottabb cikkeink