Szívbillentyű Világnap: rendkívüli kezdeményezést indít a SZÍVSN

Figyelemfelhívó adományozási kampányt indít a SZÍVSN Országos Betegegyesület a műbillentyűvel élő betegek támogatására, egyben szeretné felmérni: mit jelent ezzel a betegséggel együtt élni. Az akciót Gyebnár Brigitta önkéntes, a szervezet koordinátora neve fémjelzi, aki tíz éve él ilyen eszközzel, ami alapjaiban változtatta meg az életét, és a SZÍVSN-nel közösen döntötte el: tesz sorstársaiért. Az akció február 11-én, Brigi születésnapján indul és február 22-ig, a Szívbillentyű Világnapjáig tart - adták hírül közleményben.

Gyebnár Brigitta már gyerekfejjel megtanulta, milyen küzdeni, keményen dolgozni és bebizonyította, miként lehet önerőből, kitartással eljutni egy szlovák nemzetiségi gazdálkodó családból az ENSZ-ig. Nagyon sok minden mellett egyrészt a mi önkéntes adomány koordinátorunk, másrészt hobbi festőművész.

„A mostani alkalommal műbillentyűvel élőket és családjaikat szeretnénk könnyebb helyzetbe hozni, különösen a műtét utáni késői rehabilitáció szakaszában, amikor is az az óriási teher hárul mindannyiukra. Meg kell tanulniuk együtt élni az új állapotukkal. Az egyesület számos előadással, tanáccsal, szakemberrel közösen nyújt kezet a műbillentyűvel élő embereknek. Tegyünk együtt a műbillentyűvel élő embertársainkért! Az adománygyűjtés: 2025. február 11-én indul és február 22-én zárul, ami a műbillentyűvel élők világnapja!”- hívja fel a figyelmet Brigitta.

„A SZÍVSN segítő kezet nyújt minden online közösség számára, lehetőséget nyújtunk, hogy csatlakozzon bárki előadásainkhoz, ahol nemcsak hiteles információkat kaphatnak, de bátran feltehetik kérdéseiket. Heti rendszerességgel szervezünk online előadásokat, melyek témáit mindig a betegek, hozzátartozók igényei és kérései alapján állítjuk össze. Célunk, hogy megértsük, mi jelenti a legnagyobb kihívást a pácienseink számára, most a műbillentyűvel élőket szólítjuk meg. Most erről szól ez a kezdeményezés”- üzeni Bernáth-Lukács Zsuzsanna a SZÍVSN elnöke.

A Szívbillentyű Világnapja arra hivatott, hogy felhívja a figyelmet a szívbillentyű-betegségek fontosságára, azok korai felismerésére és kezelésére. A célja, hogy növelje az emberek tudatosságát a szívbillentyű problémákról, amelyek gyakran tünetmentesen alakulnak ki, de megfelelő kezeléssel hatékonyan kezelhetők.

Ezen a napon különféle egészségügyi szervezetek, köztük a WHO és nemzeti szintű szervezetek, kampányokat szerveznek, hogy tájékoztassák az embereket a szívbillentyű problémák kockázatairól, tüneteiről és a diagnosztikai módszerekről.

Globálisan több millió ember él műszívbillentyűvel. Az Amerikai Szív Szövetség (AHA) és a European Society of Cardiology (ESC) jelentései szerint évente több százezer szívbillentyű-műtétet végeznek világszerte, ezek közül sok esetben műbillentyű beültetésével. A szívbillentyű-beültetések növekvő száma részben a szív- és érrendszeri betegségek növekedésének, az elöregedő társadalomnak, valamint a modern orvostudomány fejlődésének köszönhető.

Európában és Észak-Amerikában a szívbillentyű-betegségek és a műtéti beavatkozások száma magasabb, de a fejlődő országokban is egyre több beteg jut hozzá a beavatkozásokhoz, bár ott az ellátáshoz való hozzáférés korlátozottabb.

A műszívbillentyűket két fő típusra osztják:

Mechanikus műbillentyűk – ezek általában tartósabbak, de élethosszig tartó vérhígító kezelés szükséges hozzájuk.

Biológiai műbillentyűk – állati eredetű szövetből készülnek, és kevesebb vérhígítót igényelnek, de idővel elhasználódhatnak, és cserére szorulhatnak.

Az idősebb korosztályban (65 év felett) a szívbillentyű-betegségek gyakoribbak, és mivel a világ népessége öregszik, a szívbillentyű-műtétek és a műbillentyű beültetések száma folyamatosan növekszik. Egyes becslések szerint világszerte évente több mint 300.000 szívbillentyű-beültetés történik, és ez a szám várhatóan nőni fog az elkövetkező évtizedekben.

Fontos, hogy a szívbillentyű betegségek, mint például a szűkület vagy elégtelenség, korai felismerése esetén jó eséllyel gyógyíthatók vagy kezelhetők, így ez a nap arra is ösztönzi az embereket, hogy rendszeresen vizsgáltassák ki magukat, különösen, ha valamilyen tünetet tapasztalnak, például légszomjat, mellkasi fájdalmat vagy szédülést.