Szociális stressz rongálja az immunrendszert

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS-ben ismertetett tanulmányban rhesus makákókat vizsgáltak, melyek szigorú hierarchiában élnek. Ez az első alkalom, hogy kutatási eredményekkel demonstrálták a társadalmi státusz és a genetikai szabályozás között meglévő összefüggést főemlősöknél, igazolva, hogy a szociális környezet és a biológia között erős, képlékeny kapcsolat áll fenn.

A Chicagói Egyetem munkatársai magas rangú nőstények genomját hasonlították össze alacsonyabb rangú társaikéval. Az immunrendszerhez és más funkciókhoz köthető gének kifejeződését vizsgálva azt tapasztalták, hogy jelentős különbségek vannak az eltérő rangú egyedek között. Amikor egy nőstény társadalmi státusza javult, azzal együtt heteken belül megváltozott génkifejeződése, ami arra utal, hogy a szociális hatások gyorsan befolyásolják a genetikai szabályozást.

"Ezeknek a képlékeny és átmeneti változásoknak a bemutatása egészen új és meglehetősen érdekes volt" - mondta a Science Daily ismeretterjesztő folyóiratnak Yoav Gilad, a kutatás egyik résztvevője. A vizsgált rhesusmajmok az atlantai Yerkes Nemzeti Főemlőskutató Központban, ötfős csoportokban éltek. Ahogy vadon élő társaiknál is jellemző, minden egyes csoport hatalmi hierarchiába szerveződött. A szabadon élő állatoknál a sorrendet az határozza meg, hogy melyik egyed hódol be elsőként a táplálék, víz és partnerek kurkászásáért zajló versengésben. Fogságban azonban a dominancia sorrend egybeesik az érkezési sorrenddel, ami lehetőséget adott a kutatóknak, hogy tanulmányozhassák: a rang megváltoztatása milyen biológiai következményekkel jár.

A vadon élő makákóknál a nőstény általában abban a társadalmi státuszban éli le életét, ahova született. Társadalmi rangjukat anyai ágon öröklik ezek a főemlősök. A különleges helyzetben azonban a később érkezett vált a legalacsonyabb rangú egyeddé az egyébként idegengyűlölő csoportban. Korábbi kutatások kimutatták, hogy a rhesus makákók által elfoglalt társadalmi státusz befolyásolja stresszre adott válaszukat, agyműködésüket és immunválaszukat. A mostani tanulmányban génchipekkel vizsgálták több mint hatezer gén kifejeződését, vagyis aktuális működését.

A 49, különböző szociális státuszú nőstény majom génműködésének összehasonlításakor 987 gén kifejeződésében tártak fel jelentős eltérést, melyek közül 112 gén az immunrendszer működésében játszik szerepet. Ez alátámasztja azt a megállapítást, hogy az alacsony szociális státusz és a hozzá kapcsolódó krónikus stressz a makákóknál gyengíti az immunrendszer működését, növeli a betegségek megjelenésének kockázatát.