• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Tévhit, hogy ami háztáji, az egészségesebb

Hírek Forrás: MTI

A háztáji forrásból, termelői piacon vagy a háznál vásárolt termény kevésbé szakszerű kezelést kap.

A hobbikertészek tévesztik el leggyakrabban a növényvédő szerek adagolását, és rájuk jellemző leginkább, hogy nincsenek tisztában azzal, hogy az egyes szerek használata után mikor jár le a türelmi idő, így gyakran annak lejárta előtt értékesítik termékeiket - derül ki a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara által végzett felmérésből. Az egész országra kiterjedő, több mint 500 termelő online megkérdezésén alapuló kutatás során a növényvédőszer-használati szokásokat, a szerekkel kapcsolatos előítéleteket és a szakmai gyakorlatot vizsgálták - tájékoztatta a kamara az MTI-t közleményben.

A válaszok alapján a kamara három profilt határozott meg. Az elsőbe a hobbikertesek tartoznak, akik inkább saját fogyasztásra vagy ismerősi körnek termelnek, rekreációs, illetve keresetkiegészítési céllal. A felmérés azt mutatta, hogy ők az alkalmi növényvédőszer-használók, akik a szerekről és a gazdálkodásról a legtöbb információt az internetről, illetve szaktanácsadóktól gyűjtik be.

A második kategóriába tartoznak a piacjárók, akik nyugdíjuk kiegészítéseként vagy más megélhetési forrás hiányában termelnek, jellemzően saját ingatlanjukhoz kapcsolódó kertekben, öröklött termelési gyakorlatokat követve. A felmérés szerint nem rendelkeznek naprakész tudással a növényvédelem területén, ugyanakkor a hobbikerteseknél jobban tisztában vannak a szerek használatának szabályaival.

A harmadik kategóriába kerültek a földművesek, akik elsődleges megélhetési forrásként tekintenek a földre, és nagyobb területen, jelentős kiadások mellett használnak szereket. Ők folyamatosan és szakszerűen használják a növényvédő szereket.

A közlemény kiemeli: a kutatás azt igazolta, hogy a hobbi céllal termesztők sokkal kevésbé precízek és szabálykövetők az adagolás és türelmi idők tekintetében, mint a profi gazdálkodók vagy a keresetkiegészítési céllal piacra járó kistermelők. A háztáji forrásból, termelői piacon vagy az út szélén, háznál vásárolt termény tehát kevésbé szakszerű kezelést kap, mint a nagyobb volumenben termelőknél.

A kamara közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy a háztáji gazdálkodóknak is pontosabban kell tájékozódniuk a szerek használatáról, a türelmi időkről, egyben fontos a hiteles információforrások követése. A kamara szerint a biztonságosabb biológiai növényvédő szerek megoldást jelenthetnek a növényvédő szerek használata jelentette problémákra. Tarczali Gábor, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke azt hangsúlyozta, hogy a legfontosabb az integrált növényvédelem, a kémiai szerek szükséges minimális használata és vegyítése más fizikai, biológiai eljárásokkal.