Tüntetés szerveződik - félreértésekről szól a HENT

Tekintettel arra, hogy február 11-ére ACTA elleni tüntetés szerveződik az ország több pontján, a tanácsadói fórumként működő Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkársága szeretné tájékoztatni a közvéleményt a félrevezető információk terjedésének megakadályozása és az esetleges félreértések elkerülése érdekében. Hangsúlyozzuk, a HENT nem foglal állást az ACTA megállapodás január 26-án Tokióban aláírt végleges szövegének tartalma mellett vagy ellen, ez a Kormány, illetve az Országgyűlés hatásköre, viszont szeretné azon félreértéseket eloszlatni, amik az ACTÁ-val kapcsolatban napvilágot láttak.

Az uniós és magyar jogszabályok változtatás nélkül megfelelnek a megállapodás kötelezően betartandó rendelkezéseinek, tehát semmilyen változást nem hozna a hazai szabályozásban az ACTA hatályba lépése, sőt, nem érintené az eljáró hatóságok gyakorlatát és a fellépés szigorúságát sem.

Magyarországon tehát, amennyiben a megállapodás hatályba lép, továbbra is a hatályos szerzői jogi és iparjogvédelmi szabályozás marad az irányadó. A büntetőjogi jogszabályokat sem kell szigorítani az ACTA miatt, hiszen az ACTA kizárólag a szándékos és kereskedelmi mértékű szerzői jogi jogsértésekkel illetve védjegyhamisítással szembeni fellépés esetében írja elő a büntetőjogi eszközök alkalmazhatóságát, amelyeket a magyar Büntető Törvénykönyv jelenleg is büntethetőnek minősít.

Az ACTA nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, melyek személyiségi vagy emberi jogokat sértenének. A megállapodás adatkezeléssel foglalkozó 4. cikke és az online jogsértések elleni fellépésre vonatkozó 27. cikke kiemelten rögzíti, hogy a jogérvényesítési eljárások nem sérthetik a szólásszabadsághoz, a méltányos eljáráshoz, a magánszféra védelméhez és az adatvédelemhez fűződő jogokat. Nem szerepel az ACTÁ-ban az sem, hogy az internetszolgáltatók a hálózatukon továbbított információk nyomon követésére és a szellemi tulajdonjogot sértő tartalmak szűrésére kötelezhetőek.

Ezen felül az elektronikus kereskedelemre vonatkozó hatályos uniós szabályozás és az ezzel összhangban lévő magyar szabályozás is kimondja, hogy az internetszolgáltatók nem végezhetik személyes adatok monitorozását, akkor sem, ha azok esetlegesen szerzői jogot sértenek. Az internetszolgáltatók ilyen típusú, általános szűrésre való kötelezése az Európai Unió jogával ellentétes lenne, és a jogszabályok megváltoztatására az ACTA sem kényszerítené az uniós jogalkotókat.

Továbbá az ACTA 14. cikke – szintén a hatályos uniós szabályozással összhangban – kiemeli, hogy a határokon alkalmazandó intézkedések hatálya alól kivehetők az utasforgalom folyamán, az utasok személyi poggyászának részeként nem kereskedelmi céllal behozott kis mennyiségű áruk. Magyarországon – a vonatkozó uniós szabályozásnak megfelelően – a személyi poggyász ma is a kivételek közé tartozik, azaz az utasok poggyászában szállított adathordozók nem kutathatók át és nem foglalhatók le szerzői jogot sértő tartalmak miatt, és e tekintetben az EU nem is tervez szigorításokat, az ACTA pedig nem kötelezi erre a részes feleket.

A megállapodás végleges szövegének január 26-i aláírása nem egyenlő az ACTA magyarországi hatályba lépésével, kötelező hatályának elismerésével.

Ehhez egyrészt szükséges, hogy az Európai Parlament egyetértését adja a megállapodás EU általi megkötéséhez, másrészt, hogy a magyar Országgyűlés elfogadja és törvényben kihirdesse azt, harmadrészt, hogy a Magyarországon kívüli összes többi EU tagállamban is megtörténjen a ratifikáció, negyedrészt pedig, hogy az EU mellett legkevesebb további öt aláíró ország ratifikálja a megállapodást.

Az EP vita 2012. július-szeptember között várható. Magyarországon a Kormány döntését megelőzően az illetékes minisztérium társadalmi egyeztetésre fogja bocsátani a megállapodás kihirdetéséről szóló törvény tervezetét. Amennyiben a Kormány a ratifikálás mellett dönt, a törvénytervezet az Országgyűlés elé kerül.

Az ACTA túlnyomó részét nemzetközi szinten az Európai Unió Bizottsága tárgyalta a tagállamok nevében, a tagállami hatáskörbe eső kérdésekben pedig a mindenkori elnökség képviselte a tagállamok egyeztetett álláspontját a tárgyalásokon. Bár kezdetben a tárgyalások zárt ajtók mögött zajlottak, a megállapodás tervezetét 2010 áprilisában nyilvánosságra hozták, végleges szövege pedig 2010 novembere óta hozzáférhető.

HENT sajtóközlemény az aláírásról

Az ACTÁ-val kapcsolatos leggyakoribb kérdésekre adott válaszok

Az ACTA egyezmény szövege