• Pollen
    • Inkább a felesleges diéta, mint a tünetek?

      Inkább a felesleges diéta, mint a tünetek?

    • Évről évre súlyosbodhatnak az allergiások tünetei

      Évről évre súlyosbodhatnak az allergiások tünetei

    • OKI: Másodfokú riasztás a parlagfű miatt

      OKI: Másodfokú riasztás a parlagfű miatt

  • melanóma
    • Itt az éves anyajegyszűrés ideje!

      Itt az éves anyajegyszűrés ideje!

    • Esztétikai probléma, vagy rákmegelőző állapot?

      Esztétikai probléma, vagy rákmegelőző állapot?

    • Nagykanizsán több százan vettek részt a melanóma-vizsgálaton

      Nagykanizsán több százan vettek részt a melanóma-vizsgálaton

  • egynapos sebészet
    • Lassan elkészül az orosházi kórház egynapos sebészeti részlege

      Lassan elkészül az orosházi kórház egynapos sebészeti részlege

    • Több műtétet vállalnának az egynapos sebészetek

      Több műtétet vállalnának az egynapos sebészetek

    • Egynapos sebészet: felmérés és tanulságok

      Egynapos sebészet: felmérés és tanulságok

Új célpont az Alzheimer-kór terápiájában

Hírek 2018.06.18 Forrás: Weborvos Szerző:
Új célpont az Alzheimer-kór terápiájában

Az Alzheimer- és a Parkinson-kór terápiájához is közelebb kerülhetnek a kutatók az ELTE Neuroimmunológiai Kutatócsoportja által.

Az ELTE TTK Biológiai Intézet NAP Neuroimmunológiai Kutatócsoportja a Nemzeti Agykutatási Program támogatásával, együttműködésben az ELTE FIEK neurodegeneratív betegségeket kutató csoportjával és más hazai kutatókkal, fontos, új megfigyeléseket tett közzé az amerikai Tudományos Akadémia hivatalos kiadványában, a multidiszciplináris PNAS folyóiratban - adta hírül az egyetem közleményben.

Munkájuk középpontjában az immunrendszerben is kulcsfontosságú fehérje, a C1q állt, amely kiemelten fontos szerepet játszik az idegsejtek közötti kommunikációs csatornaként funkcionáló szinapszisok eltávolításában.

A téma jelentőségét az adja, hogy bizonyos szinapszisok kontrollált eltávolítása elengedhetetlen a normális agyfejlődéshez,illetve a tanulási mechanizmusokhoz, ugyanakkor a folyamat kóros mértékűvé válhat a neurodegeneratív betegségek, különösen az Alzheimer-kór esetében. Ismert, hogy a központi idegrendszerben jelen lévő C1q fehérje „jelöli ki” a szinapszisokat a szelektív eltávolításra.

A kutatók arra a kérdésre keresték a választ, hogy milyen hiba vagy elváltozás történik a szinapszisban, amely a C1q kötődéséhez vezet. Munkahipotézisüket nem irodalmi adatok, hanem izolált, C1q-jellel ellátott, illetve jelöletlen szinaptikus preparátumok fehérjekészletének összehasonlítása alapján állították fel.

A molekuláris különbségek analízise rámutatott, hogy a C1q-jelölés hátterében a programozott sejthalál, a lokális, az idegsejt többi részére ki nem terjedő apoptózis-szerű folyamatok állnak. Ezt a jelenséget klasszikus, célzott kísérletekkel igazolták.

Eredményeik felvetik annak a lehetőségét, hogy a neurodegeneratív betegségekben, mint az Alzheimer-, vagy a Parkinson-kór, lehetséges lenne a szinapszisok megtartása a lokális, szinaptikus, apoptózis-szerű folyamatok, illetve a C1q kötődés gátlásán keresztül, ami új célpont a terápia számára. A közlemény a transzlációs medicina szempontjából is jelentőséggel bír, mivel az eredményeket humán agybanki mintákon is megerősítették,

tehát a megfigyelés átültethető a humán betegségek vonatkozásban is.

A publikáció értékét növeli, hogy szerzői mind hazai kutatók. A munka az ELTE NAP Neuroimmunológiai Kutatócsoportja irányításával valósult meg a Biológiai Intézet tanszékei, az MTA TTK, illetve az MTA KOKI kutatóinak közreműködésével. Az ELTE-ről Györffy Balázs András, Kun Judit, Bulyáki Éva, Borhegyi Zsolt, Kis Viktor, Micsonai András, Matkó János, Juhász Gábor, Kékesi Katalin és Kardos József vett részt a munkában.

 

Legolvasottabb cikkeink