Új idegsejt típusok azonosítására nyert forrásokat az SZTE

A Széchenyi 2020 program keretében megjelent „Stratégiai K+F műhelyek kiválósága” című pályázati felhívás keretében elnyert, 608,13 millió forint vissza nem térítendő, európai uniós forrásból finanszírozott pályázat célja, hogy meghatározzuk a fajok közötti szinaptikus-, sejt- és sejthálózati szintű analógiákat és eltéréseket, különös tekintettel az agykéregben előforduló gátló idegsejtekre - írja a Szegedi Tudományegyetem közleményében. 

Az emberi agykérget sújtó pszichiátriai és neurológiai betegségek megértését és potenciális terápiáját csak korlátozottan alapozhatjuk más fajokon végzett vizsgálatokra, amit az erre a területre bevezetett új hatásmechanizmusú gyógyszerek hiánya is alátámaszt.

A közelmúltban világszerte elindult, a 60-as évek űrversenyével összevethető volumenű agykutatással kapcsolatos keretprogramokhoz kapcsolódó projekt jórészt olyan példa nélkül álló módszereken alapul, amelyek emberi agykérgi mintákon módszertani és elméleti szempontból egyedi lehetőséget nyújt a human agykéreg pre-, intraoperatív vizsgálataira, majd az in situ funkcionálisan jellemzett szöveteken végzett posztoperatív in vitro funkcionális és molekuláris jellemzésre.

A projekt az indulás óta eltelt időben valóra váltotta az SZTE terveit, világszínvonalú műszerparkjuk tovább fejlesztésében a tervezett beruházások megvalósulásával. Sikerült saját fejlesztésű műszereik prototípusait elkészíteni és azokat kísérletes körülmények között emberi mintákon is tesztelni.

Új tudományos eredményeik több, emberben és más fajokban ezidáig ismeretlen idegsejt típust tártak fel. Új, mesterséges intelligenciát alkalmazó szoftveres mikroszkópiát és digitális PCR-re alkalmas mintagyűjtést kombináló módszert, illetve automatizált mikroszkópián és elektrofiziológiai méréseken alapuló rendszert fejlesztettek, amely alkalmas számos sejttípusból álló szövetminták automatizált analízisére emberi mintákon is. Egy agykérgi gátló idegsejt típust, az úgynevezett neurogliaform sejteket a cukorbetegség kezelésében alkalmazott GLP-1 terápia célpontjaként azonosítottak. Kutatási eredményeik a tudományterület legmagasabb színvonalú lapjaiban jelentek meg és világszerte széleskörű médiavisszhangot váltottak ki.