Változások a személyi jövedelemadóban

Nőnek a családi kedvezmények, mérséklődik viszont a cafetéria-rendszer kedvezménye, és változik az egész életre szóló életbiztosítások szabályozása is a személyi jövedelemadózás (szja) területén a kormány által kedden az Országgyűlésnek benyújtott jövő évi adótörvény-javaslat alapján.

A törvényhozás honlapján szereplő javaslat szerint 2016-tól négy év alatt a duplájára nő a két gyermekes családok családi kedvezménye. Az összevont adóalapot csökkentő kedvezmény mértéke évről évre nő úgy, hogy a családoknál havonta ottmaradó adó gyermekenként a jelenlegi 10 ezer forintról 2018-ra 20 ezer forintra (évente 2500 forinttal) nő.

A házasságkötési kedv növelése érdekében "első házasok kedvezménye" néven új adóalap-csökkentő kedvezmény bevezetését kezdeményezi a javaslat. Eszerint 2015-től minden olyan ifjú pár, amelynek legalább egyik tagja első házasságát köti, 24 hónapon keresztül, de legfeljebb a családi kedvezményre való jogosultság megnyíltáig együttesen havi 5000 forint adócsökkenést eredményező mértékben csökkentheti az adóalapját.

A kedvezmény a családi kedvezményhez hasonlóan a megfelelő nyilatkozat megtétele esetén már az előleg levonásánál figyelembe vehető, a házastársak közösen is érvényesíthetik, vagy az adóév elteltével az adóbevallásban megoszthatják egymás között.

A javaslat a munkabéren kívül adható juttatásokat (cafetéria) terhelő közteher-rendszer jelentős átalakítását kezdeményezi: az adható juttatások köre nem változik, de megnő az azok után a kifizető által fizetendő közteher. Az adóterhelés azonos lesz az egyes meghatározott juttatásokat terhelő közteherrel, azaz a juttatások értékének 1,19-szerese után 16 százalék szja-t és 27 százalék eho-t kell fizetnie a munkáltatónak.

Annak érdekében, hogy a munkáltató által valamennyi dolgozójának vagy valamennyi dolgozó által megismerhető szabályzatban
rögzített módon adható juttatások ne jelentsenek konkurenciát a béren kívüli juttatásoknak, indokolt e juttatások közteher alapját megemelni. A javaslat szerint a közteher alapja ilyen esetekben a juttatás értékének 1,53-szorosa. Ennek következtében a béren kívüli juttatások után 51,17 százalék közterhet kell fizetni, a munkáltató által szabályozott módon béren kívüli juttatásnak nem minősülő
juttatások esetében pedig 65,79 százalékot.

A javaslat indoklása szerint ugyancsak ezt a köztehermértéket indokolt alkalmazni a béren kívüli juttatás értékhatára és a 450 ezer forintos éves keretösszeg túllépése esetén is az említett értékhatárok betartatása érdekében.

Módosulnak a javaslat szerint a biztosítások adózási szabályai is, ezek érintik a teljes életre szóló életbiztosításokat (WL, amelyek Magyarországon jellemzően felhalmozás típusú biztosítások). E biztosítások 2017 után azonos adójogi kezelés alá esnek az egyéb megtakarítási jellegű biztosításokkal. Ez azt jelenti, hogy a WL rendszeres díjának adómentessége 2017 után megszűnik, a korábban adómentes díjfizetéssel rendelkező szerződések szolgáltatási ágon egyéb jövedelemként adóznak továbbra is, míg a 2018-tól
ilyen biztosításokból származó jövedelem - az általános szabályoknak megfelelően - kamatjövedelemként adózik.

A tervezet további érdekes elemei a Lapszemle rovatban