Kínát az orvosi kémiában hosszabb ideje különösen eredményesnek tartják.
A Novartis szeretné kiaknázni Kína egyre gyarapodó kutatási tapasztalatait, ezért fokozni készül kutatási-fejlesztési tevékenységét a távol-keleti országban. A cég egyik vezetője szerint e stratégia az eljövendő években jövedelmezőnek bizonyul majd.
Dr. Paul Herrling, a vállalat kutatási vezetője a Scrippel közölte: „jelenleg is sok kínai nemzetiségű szakembert alkalmazunk amerikai kutatási létesítményeinkben, és mostanában számos nyugaton képzett tudós tér vissza Kínába. Ez olyan ottani tudásbázist hoz létre, amelyet ki kell aknáznunk."
A Novartis jelenleg is jelentős összegeket fordít e stratégia finanszírozására, tavaly 100 millió dollárt különítettek el egy sangháji kutatási-fejlesztési központra, amely olyan – főképp Ázsiában előforduló – vírus okozta betegségekkel foglalkozik majd, mint például a máj- és orr-garat-rák. Herrling egy tokiói interjúban kijelentette, hogy tekintettel a földrész speciális gyógyászati szükségleteire, nagyon fontosnak ítélik, hogy jelen legyenek a térségben.
Kínát az orvosi kémiában hosszabb ideje különösen eredményesnek tartják, ezt az előnyös pozícióját pedig csak tovább erősítik a tengerentúlról visszatérő szakemberek. A tendenciát a kormány „tevőlegesen bátorítja" – írja a Scrip. Nem a Novartis az egyetlen, amely ebből a kínai tudásból profitálni szeretne: az utóbbi néhány évben az országban többek közt a Pfizer, a Lilly, a GlaxoSmithKline és az AstraZeneca is kiépítette és bővítette itteni kutató-fejlesztő tevékenységét.
Egyes megfigyelők szerint a legnagyobb vonzerőt a kutatóknak a nyugatiakéhoz képest alacsonyab bére jelenti, Herrling szerint azonban ez nem állja meg a helyét: „Ennek nincs jelentősége" – mondja –, „a kutatás nem ugyanaz, mint a gyártás. A legfontosabb szempont a tudás és a tehetség, és mi ezt tartjuk szem előtt, amikor eldöntjük, hol működjünk".
A Novartis az egyik első gyógyszermulti volt, amely együttműködési megállapodást kötött kínai tudományos szervezetekkel: hét éve szerződtek a sangháji Materia Medica gyógyászati anyagkutató intézettel, amely főként a hagyományos gyógyászat szereinek hatóanyagait igyekszik elkülöníteni, megtisztítani és vizsgálni, hogy aztán a Novartis esetleg továbbfejleszthesse őket.
Az együttműködést több ízben is meghosszabbították, és járt néhány olyan, pénzben nehezebben kifejezhető előnnyel, mint a jobb együttműködés a helyi tudósokkal, illetve a felek közt kialakult bizalom. „Érdekes módon" – vélekedett Herrling –, „az intézettel folytatott kooperációnk nyomán a helyi tudósok közti munkakapcsolatok is javultak".
A cég saját sangháji kutatóközpontjában – amely most épül az ottani „Zhangjiang Hi-Tech Park"-ban – a diagnosztika eszközeivel, például biomarkerekkel és génexpressziós profilalkotással is foglalkoznak majd; a centrum a cég globális kutatóhálózatának szerves része lesz.
Nem meglepő, hogy Herring, aki a világ egyik legnagyobb gyógyszerészeti vállalatának kutatási vezetője, nagy jelentőséget tulajdonít a szellemitulajdon-védelemnek. A korábbi problémák és az ipar állandó aggályai ellenére Kínának szerinte ma már van néhány vezetője, akiket „rendkívüli módon foglalkoztat" a téma, melyet külön jelentőséggel ruház fel, hogy a hazai gyógyszerészeti és biotech cégek is folyamatosan bővítik eredeti kutató tevékenységüket.
Herrling ezzel együtt rámutat, hogy bár a Kínai Népköztársaság 2001-ben tagja lett a Kereskedelmi Világszervezetnek (a WTO-nak), a honi szabályozás nem mindig és mindenütt érvényesül.
Ami a Novartisnak a Glivec-kel kapcsolatos, a sajtóban gyakran taglalt indiai gondjait illeti, Herrling kijelentette, hogy amikor a bíróság legutóbb a Novartis ellen ítélt, „a legnagyobb vesztes maga India volt". Miközben az ítélet azzal a veszéllyel jár, hogy az ország kutatási szempontból esetleg kevésbé vonzóvá válik, remélhető, úgymond, hogy az innovációt jobban megbecsülik majd, és az ország nagy cégei is bővítik új termékek kutatására-fejlesztésére irányuló tevékenységüket.
A Novartis Szingapúrban trópusi betegségekkel foglalkozó intézetet működtet – melynek Herrling az elnöke –, amolyan „antennaként", amely a régióban folyó ígéretes kutatási tevékenységet „érzékeli és figyeli". A centrumban olyan betegségek új terápiáit kutatják, mint a dengue [dengi] láz, a tuberkulózis és a malária.