Mediterrán diéta, nyugati étrend

A szív-érrendszeri kockázati tényezők között a dohányzás, a nem megfelelő, úgynevezett atherogen étrend és a fizikai tréning hiánya a rizikó faktorok megszüntethető és megelőzhető /preventábilis/ csoportjába tartoznak.

Az étrend szerepe meghatározó: epidemiológiai adatok bizonyítják, hogy a koleszterinben és állati zsírokban gazdag étrend növeli a koszorúér betegségek számát, míg a sok zöldséget, cerealiát, gyümölcsöt és halat tartalmazó diéta csökkenti azt. Azokban az országokban, ahol 1970 és 1980 között nőtt az állati eredetű zsírok fogyasztása, nőtt a koronária halálozás is, míg ott, ahol a zsírfogyasztást csökkentették, a koronária halálozás is mérséklődött. A diéta fontosságára utal az a megfigyelés is, mely szerint a nagyobb konyhasó fogyasztás a hipertónia előfordulásának növekedését, a nagyobb kalória bevitel pedig a diabétesz és a kövérség gyakoriságát növeli.

Ma már tudjuk, hogy az úgynevezett  nyugati diéta elsősorban az állati eredetű, telített zsírok, a transz-zsírsavak, a koleszterin és a konyhasó miatt káros, általuk emelkedik a szérum koleszterin, a testsúly, okoznak diabéteszt és hipertóniát. A  mediterránként jellemzett diéta azért kedvező, mert sok zöldséget, gyümölcsöt, halat tartalmaz, és csak kevés, állati eredetű, telített zsírt.

Egy francia vizsgálat  /Lyon Heart Study/ összehasonlította a mediterran diéta és a nyugati étrend effektusát, és a koronária események 65 százalékos csökkenését mutatta ki a mediterran étrend hatására. A halfogyasztás növeli az omega-3 zsírsav bevitelt, ez pedig mai ismereteink szerint a ritmuszavarok, trombózisok és vaszkuláris események megelőzésében fontos szerepet játszik.

Egy új elemzés /metaanalízis/ a zöldség és gyümölcsfogyasztás fontosságát még jobban aláhúzza. Angol kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy befolyásolja-e a diéta a stroke előfordulását. A betegeket zöldség- és gyümölcsfogyasztás szerint 3 csoportba sorolták:
A/ naponta kevesebb, mint 3x,
B/ 3-5x, vagy
C/ több, mint 5x fogyasztók csoportjába.

A metaanalízisbe csak olyan korábbi vizsgálatok betegei kerültek, akikről ezek az adatok rendelkezésre álltak. Összesen 257 551 beteg és 13 év alatt összesen 4917 stroke került elemzésre. Megállapították, hogy az A/ csoporthoz képest csökkent mind a B/, mind a C/ csoportban a stroke-ok száma. A B/ csoportban 11 százalékkal, a C/ csoportban pedig 26 százalékkal. A csökkenés mértéke mindkét esetben statisztikailag szignifikáns!

Tekintettel arra, hogy ez az elemzés igen hosszú megfigyelési idő alatt /13 év/, igen sok beteg adatait dolgozta fel, következtetései nagy biztonsággal helytállóak.

A rendszeres gyümölcs- és zöldségfogyasztás kedvező hatása összetett: a nagyobb kálium bevitel csökkenti a vérnyomást, a fokozott folsavbevitel csökkenti a vér homocystein szintjét, és nem elhanyagolható a gyümölcs- és zöldségfélék antioxidáns hatása sem, ami a kóros LDL-koleszterin oxidációját gátolja. Mindhárom védi az érrendszer épségét, megakadályozza az érelmeszesedés kialakulását.

Forrás: Lancet 2006.367.320-326