• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

WHO-jelentés

Hírek a nagyvilágból Forrás: MTI

Soha nem látott gyorsasággal terjednek a fertőző betegségek.

Az ENSZ szakosított szervezete csütörtökön közzétett éves jelentésében rámutatott: nagy az esélye annak, hogy a szerzett immunhiányhoz (AIDS), az atípusos tüdőgyulladáshoz (SARS) és a vérzéses lázhoz (Ebola) hasonló, emberek millióinak halálát okozható új betegség bukkan fel a következő években.
Az utóbbi negyven év során összesen 39 olyan fertőző betegség kórokozóját azonosították, amely egy generációval ezelőtt még ismeretlen volt. 2002 óta a WHO szakértői több mint 1100 járványt jegyeztek fel. Manapság, amikor évente kétmilliárd utas utazik repülőgéppel, csak néhány óra kérdése, hogy a világ egyik pontján kirobbant járvány azonnali veszélyként jelentkezzen valahol máshol is.

Nem csak a járványok tartoznak azonban az új egészségügyi kockázatok közé, hanem a fertőzött élelmiszerek által előidézett betegségek, vegyi, biológiai vagy nukleáris balesetek, netán támadások, valamint a klímaváltozás. Az "egy biztonságosabb jövő címet viselő" jelentésben Margaret Chan, a WHO főigazgatója leszögezte, hogy tekintettel az egész bolygó sebezhetőségére, ezekkel a kockázatokkal szemben a biztonságot csak a világméretű szolidaritás révén lehet javítani.

Ahhoz, hogy a világ optimális biztonságát szavatolni lehessen, szükség van az ismeretekhez, a technológiákhoz és különböző anyagokhoz, köztük a vírusokhoz és biológiai mintákhoz való szabad hozzáféréshez. Nemzetközi segítséget kell nyújtani a szegényebb országok egészségügyi dolgozóinak, hogy azonosítani tudják és fel tudják tartóztatni az olyan betegségeket, mint az Ebola- és a Marburg-vírus által előidézett vérzéses láz.

A WHO figyelmeztetett arra is, hogy a fertőző betegségek ellenőrzésére irányuló erőfeszítéseket már komolyan veszélyezteti, illetve új betegségek megjelenését segíti elő a mikroorganizmusok evolúciója és az antibiotikumokkal szembeni ellenállás erősödése. Utóbbi különösen súlyosan probléma a tuberkulózis rendkívül gyógyszerrezisztens formájának (XDR-TB) esetében, amely világszerte egyre jobban terjed. Mind gyakrabban fordul elő az is, hogy hasmenéses betegségek, kórházban szerzett fertőzések, malária, agyhártya-gyulladás, légúti fertőzések vagy a szexuális úton terjedő betegségek nem gyógyíthatóak a megszokott orvosságokkal a gyógyszerrezisztencia kialakulása miatt.

Bár a madárinfluenza emberre is veszélyes kórokozója, a H5N1 jelzésű vírus nem mutálódott, és nem alakult ki az emberről emberre terjedő válfaja, a következő, világméretű influenzajárványt valószínűleg a madárinfluenza-vírus egyik változata idézi elő, és akár 1,5 milliárd embert sújthat. A WHO szerint a kérdés csak az, hogy mikor tör ki egy ilyen járvány.