Soha nem látott gyorsasággal terjednek a fertőző betegségek.
Nem csak a járványok tartoznak azonban az új egészségügyi kockázatok közé, hanem a fertőzött élelmiszerek által előidézett betegségek, vegyi, biológiai vagy nukleáris balesetek, netán támadások, valamint a klímaváltozás. Az "egy biztonságosabb jövő címet viselő" jelentésben Margaret Chan, a WHO főigazgatója leszögezte, hogy tekintettel az egész bolygó sebezhetőségére, ezekkel a kockázatokkal szemben a biztonságot csak a világméretű szolidaritás révén lehet javítani.
Ahhoz, hogy a világ optimális biztonságát szavatolni lehessen, szükség van az ismeretekhez, a technológiákhoz és különböző anyagokhoz, köztük a vírusokhoz és biológiai mintákhoz való szabad hozzáféréshez. Nemzetközi segítséget kell nyújtani a szegényebb országok egészségügyi dolgozóinak, hogy azonosítani tudják és fel tudják tartóztatni az olyan betegségeket, mint az Ebola- és a Marburg-vírus által előidézett vérzéses láz.
A WHO figyelmeztetett arra is, hogy a fertőző betegségek ellenőrzésére irányuló erőfeszítéseket már komolyan veszélyezteti, illetve új betegségek megjelenését segíti elő a mikroorganizmusok evolúciója és az antibiotikumokkal szembeni ellenállás erősödése. Utóbbi különösen súlyosan probléma a tuberkulózis rendkívül gyógyszerrezisztens formájának (XDR-TB) esetében, amely világszerte egyre jobban terjed. Mind gyakrabban fordul elő az is, hogy hasmenéses betegségek, kórházban szerzett fertőzések, malária, agyhártya-gyulladás, légúti fertőzések vagy a szexuális úton terjedő betegségek nem gyógyíthatóak a megszokott orvosságokkal a gyógyszerrezisztencia kialakulása miatt.
Bár a madárinfluenza emberre is veszélyes kórokozója, a H5N1 jelzésű vírus nem mutálódott, és nem alakult ki az emberről emberre terjedő válfaja, a következő, világméretű influenzajárványt valószínűleg a madárinfluenza-vírus egyik változata idézi elő, és akár 1,5 milliárd embert sújthat. A WHO szerint a kérdés csak az, hogy mikor tör ki egy ilyen járvány.